Magyarországon hét olyan megye van, amelynek a teljes területe mentes az afrikai sertéspestistől (ASP), azaz nincs a vaddisznókban igazolt ASP-eset miatt korlátozás alatt álló rész
– közölte a Világgazdasággal az Agrárminisztérium. Mint köztudott, december végén született megállapodás arról, hogy – elsőként az ASP-vel érintett országok közül – a japán sertéshúsimportban a magyar félnél alkalmazható a regionalizáció, vagyis Japán már nem egész Magyarországról, csupán az ASP-vel érintett területekről tiltja a sertéshús és a hústermékek szállítását, a megállapodás részletei azonban nem voltak ismertek. A tárca közölte:
jelenleg Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna és Baranya tekinthető ASP-mentesnek, továbbá Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád megye túlnyomó része szintén mentes az ASP-től. A japánok megítélése azonban az ASP-mentes megyékről ettől eltér.
A japán állategészségügyi hatóság ugyanis csak azokból a megyékből engedélyezi sertéshús szállítását, amelyek nem állnak korlátozás alatt ASP miatt, valamint nem határolja őket korlátozás alatt álló terület. Ezeknek a kritériumoknak viszont csak Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megye felel meg. Vagyis a japán exportra engedélyezett vágóhídnak, feldolgozóüzemnek vagy hűtőháznak a fentiek szerinti, Japán által elismerten ASP-mentes megyében kell elhelyezkednie.
Ezeket a létesítményeket kérelemre a magyar állategészségügyi hatóság hagyja jóvá japán exportra is termelő üzemként, a szigorú japán előírásoknak megfelelően. Csak korlátozás alatt nem álló területen született és nevelkedett sertések, illetve a belőlük készült termékek kerülhetnek japán exportra, az oda célzott termelést szigorúan el kell különíteni az egyéb feldolgozástól – szól az AM magyarázata.
Az ASP magyarországi vaddisznókban való megjelenésekor bevezetett korlátozás előtt, 2015-ig visszamenőleg évente mintegy 80 millió euró értékben exportáltak a magyarországi üzemek sertéshúst és feldolgozott sertéstermékeket. Az agrártárca értékelése szerint az elmúlt években végbement folyamatok miatt sem jósolható meg a tényleges japán kereslet nagysága, a megállapodás jelentősége azonban túlmutat a japán piac megszerzésén, ugyanis több ázsiai ország is referenciaként tekint Japánra, és ez a folyamatban lévő állategészségügyi tárgyalásokra is pozitív hatással lehet – nyomatékosította az agrártárca.
A rendelkezésre álló információk ismeretében azt valószínűsíthetjük, hogy a nagyobb magyarországi sertésvágóhidak nem fognak élni a megállapodás adta lehetőséggel
– jelezte a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Mert ugyan a Japán által elfogadott régióban vannak nagyobb vágóhidak, de nem valószínű, hogy képesek lennének a vágókapacitásaikat úgy biztosítani, hogy csak az adott öt megyéből vásárolnak élő sertést.
Ez még akkor is valószínűtlen, ha tudjuk, hogy ezekben a megyékben megközelítőleg a hazai sertésállomány negyede található. Szerinte ugyanakkor a megállapodás lehetőséget teremthet olyan kisebb vagy közepes méretű vágóhidaknak, amelyek az adott régiókban találhatók, és amellett, hogy csak arról a területről vásárolnak sertést, hajlandók jelentős anyagi és humán erőforrást biztosítani a japán piacon való megjelenéshez. Éder Tamás úgy véli, hogy a mangalica ismertsége miatt valószínűleg erre leginkább a mangalicahús területén nyílik reális lehetőség.
