Válságban nincsen normativitás
– idézte Demján Sándor néhai sikeres üzletember emblematikus mondatát Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, amikor a Széchenyi Kártya Program legújabb, 2023 januárjától induló korszakáról kérdeztük. Mint a Vg.hu megkeresésére fogalmazott, a hazai, mintegy félmillió vállalkozást a járvány kezdetétől egymást érték a sokkok: a pandémia miatti satufék, majd az újraindulás után az elhalasztott kereslet felfutása és inflációs hatása, az energiaárak elszabadulása.
Majd amikor némileg konszolidálódni kezdett a gazdaság, kitört a háború: a szankciók egyre több nehézséget hoznak az európai energiapiacon, az pedig egyre magasabb szintre kúszik fel, hazánkban pedig kialakult egy ikerdeficit is – sorolta. Előtte Magyarországon volt egy jól működő, átlátható rezsipolitika, amit komoly veszély fenyeget, és még az időjárás sem kímélte az országot: kaptunk egy extraaszályos nyarat, amit – csak remélni lehet –, hogy nem követ egy régóta nem látott hideg tél.
A vállalkozói, nem támogatott, változó árazású kölcsönökre bevezetett kamatstop nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a továbbiakban megfelelni a banki elvárásoknak: 20 százalék feletti kamatozású hitelekkel nem lehet működtetni egy kisebb céget. Ezzel szemben a Széchenyi Kártya konstrukciói fix kamatozásúak. Év végéig még 0,5 és 3,5 százalék közötti, jelenleg a legolcsóbb kamattal vehetők fel a különböző kölcsönök
– hívta fel a figyelmet a KAVOSZ vezetője. A magyar kkv-k talpon maradásának és versenyképességének megőrzése érdekében a 2023-as első fél év pedig nagyon sokat jelent. A konstrukció kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5 százalékos ügyfélkamattal teszi elérhetővé a Széchenyi Kártya Program hiteltermékeit.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a program folytatásának bejelentésekor rámutatott: nehéz helyzetben vannak a hazai kkv-k. A kamatlábak magasak, a kölcsönfeltételek szigorodnak, a forgóeszközhitel-szükséglet megnőtt, az energiahatékonysági fejlesztésekhez pedig források kellenek. „A termékek körét szűkítettük, de inkább azt mondanám, hogy áramvonalasítottuk” – fogalmazott.
Jövő januártól hat Széchenyi Kártya-termék marad: a folyószámla- és likviditási mellett továbbra is elérhetők lesznek a kisebb vállalkozásoknak szóló termékek, így a mikrohitel, valamint a turisztikai és agrárágazatot segítő programok (Széchenyi Turisztikai Kártya, Agrár Széchenyi Beruházási Hitel), valamint az energiahatékonysági fejlesztéseket támogató Széchenyi Zöld Beruházási Hitel.
Mindezek mellett a Széchenyi Kártya Program kulcsszerepet játszik a kormány által bejelentett Feldolgozóipari kkv energiaköltség és beruházás támogatási programban. A részt vevő vállalatok számára ugyanis lehetőség van arra, hogy az energiahatékonysági beruházásaikat a kedvező, 5 százalékos kamat mellett elérhető Széchenyi Zöld Beruházási Hitel segítségével hajtsák végre. A kölcsön igénybevételekor pedig a kormány önerő-támogatást nyújt, legfeljebb a beruházás összköltségének 15 százalékának erejéig.
A Széchenyi Kártya Program jóval a válságok előtt indult, a járvány kezdete óta pedig a kis- és közepes vállalkozások állandó támogatója. Közismert, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozói szektor milyen jelentős részét foglalkoztatja a magyarországi munkavállalóknak
– emelte ki Krisán László.
Jól látszik a kisebb cégek hiteligényén is, hogy mikor mire volt szükségük: a mindennapos működéshez, a túléléshez vagy a talpra álláshoz. A járvány első felében több mint 90 százalékban a forgóeszközkölcsönökre volt igény, majd idővel egyre többen kértek fejlesztési-beruházási forrásokat. Mostanában, a nyár végén indult Széchenyi Kártya Program Max különböző termékei között ismét a likviditási és a folyószámlahitel, azaz a mindennapos működést segítő források állnak az első helyen, és háttérbe szorultak a beruházások finanszírozására beadott kölcsönigények – világított rá.
Az idei év végéig még igénybe vehető a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Max, a Széchenyi Likviditási Hitel Max, a Széchenyi Beruházási Hitel Max szinte minden beruházási hitelcél finanszírozásához az agrárszektorban is. Továbbá a Széchenyi Mikrohitel Max, valamint a Széchenyi Lízing Max a pénzügyi lízingügyletek finanszírozására.
Krisán László úgy látja: a program iránt már a kezdetektől kiemelt érdeklődés mutatkozik vidéken.
Nincs ez másképp a Max esetén sem. A kölcsönigénylések több mint kétharmadát vidéki vállalkozások adják be. Manapság is napi 600-700 igénylés érkezik be a vállalkozói szervezetek országos hálózatának több mint 200 irodájába.
A Széchenyi Kártya a KAVOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a Területi kereskedelmi és Iparkamarák irodáiban kérhető, ahol az ügyfelek teljes körű információt kapnak az igénylés feltételeiről és a benyújtandó dokumentumokról. Valamennyi régió vállalkozói találhatnak székhelyükhöz közeli regisztráló irodát, amely a kérelem befogadását követően továbbítja a kölcsönkérelmet az ügyfél által megjelölt hitelintézet részére. A Széchenyi Kártya Program kölcsöntermékeinek forgalmazásába az évek során egyre több hitelintézet kapcsolódott be, és a forgalmazók körének további bővülése várható.
