Tizenhét igen, tizenegy nem és két tartózkodás mellett a Fővárosi Közgyűlés szerda délelőtt megszavazta Budapest Főváros Önkormányzatának 2023. évi költségvetési rendeletét.
A 2022-es költségvetést még 18 igen szavazattal 11 nem ellenében fogadták el. Az államháztartásról szóló törvény alapján a költségvetési rendelettervezetet 2023. február 15-ig kell benyújtani a Fővárosi Közgyűlés elé, tehát a mostani szavazás jócskán határidőn belül történt. Más kérdés, hogy a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben ennek mennyi jelentősége van,
ugyanis borítékolható, hogy a 2023-as budapesti büdzséhez hozzá kell majd nyúlni,
már csak a hektikusan változó energiaárak miatt is. Erről a városvezetés is azt írta az előterjesztésében, hogy az energiaárak jelentik a legnagyobb kiszámíthatatlansági tényezőt. „Pár hónapja már ismerős számunkra az a helyzet, hogy látjuk, de nem értjük, mi történik az energiapiacokon” – fogalmaztak némiképp túl nyíltan is.
A Fővárosi Önkormányzat által működtetett közszolgáltatások a legnagyobb fogyasztók a teljes önkormányzati rendszerben, és egyes kimutatások szerint a közösségi közlekedést működtető BKV a top 10 energiafogyasztó között van az egész országban.
Ezt a költségvetést senki nem akarta
Meglehetősen váratlanul a 2023-as költségvetésről szóló vitában éles ellentét rajzolódott ki a többséget koalícióban. A DK részéről Élő Norbert egyenesen úgy fogalmazott, hogy a párt képviselői csak azért szavazzák meg a városháza előterjesztését, mert
azt Karácsony Gergely kifejezetten megkérte.
Ezt később a főpolgármester visszautasította, és azt mondta, hogy senkitől nem kért ilyet, mert mindenki a maga lelkiismeretével számol el. A DK odaszúrása Tüttő városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettest is megviselte, és azzal riposztolt, hogy bár ő sem örömmel szavazza meg a 2023-as büdzsét, de felelősséget vállal érte, miközben mások inkább a menekülést választják, akár közszolgáltatási cégek vezetőségébe is. Ezzel mintha Élő Norbertre célzott volna, aki felügyelőbizottsági elnöki funkciót tölt be a Budapesti Közműveknél.
A vita során rendszeresen visszatérő elem volt, hogy mennyire nem örömmel szavazza meg a városháza ebben a formájában a költségvetést, amit ők készítettek el. Erről beszélt Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes és Karácsony Gergely főpolgármester is.
Az ipa 180 fokot fordult
De nem ez volt az egyetlen szokatlan fordulat, hanem az is, hogy a főváros vezetése hirtelen elkezdett amellett érvelni, hogy Budapestre igenis hatalmas összegben folyik be iparűzési adó (ipa). Mindez azért különös, mert a főváros részéről az elmúlt évek egyik legmarkánsabb kormányzati kritikája éppen az volt, hogy kivérezteti az önkormányzatot és elvonja az iparűzésiadó-bevételeit.
Ehhez képest ezúttal Kiss Ambruséknak azt az álláspontot kellett megvédeniük, hogy nem túlzás, hogy 2023-ra mintegy 272 milliárd forint ipabevétellel számolnak, ami soha nem látott rekord, de még csak nagyságrendileg sem folyt be eddig egyszer sem ekkora összeg. Csak viszonyításképp: ez nagyjából 76 milliárddal haladná meg a 2022-est, ami szintén csúcs.
Mindez azt is jelentheti, hogy a kivéreztetésről szóló, 2020 óta tartó politikai vita a főváros és a kormányzat között a végére ért, a városvezetés már abban érdekelt, hogy alátámassza az ipavárakozásait.
Hiszen amennyiben ezek légből kapott számok lennének, úgy nem teljesülne az a jogszabályi kritérium, hogy nem lehet hiánnyal büdzsét elfogadni. A rend kedvéért: a költségvetési rendelet
- az önkormányzat költségvetési bevételeit 407 milliárd 766 millió 184 ezer forintban,
- a kiadásait 465 milliárd 327 millió 392 ezer forintban állapítja meg.
- Az így keletkező 57 milliárd 561 millió 207 ezer forintos hiányt a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 16 milliárd 582 millió 836 ezer forintból, belföldi értékpapírok 17 milliárd 411 millió 287 ezer forintos bevételeiből, valamint bankbetétek – 30 milliárd 434 millió 494 ezer forint – bevételeiből finanszírozzák.
Össztűz balról
Mindenesetre a büdzsét így is súlyos kritikák érték, és nemcsak a fideszes frakció részéről – ami végülis természetszerű –, hanem a koalíciós társak karéjából is. A már említett DK-s ellenvéleménynek Soproni Tamás és a Momentum ágyazott meg, aki első körben amiatt kérte számon Karácsony Gergelyt, mert április óta nem terjesztette be a közgyűlés elé a korábban megígért taxis reformcsomagot. Erre már az idén nem is kerül sor, ezért a terézvárosi vezető felszólította a főpolgármestert, hogy legkésőbb januárban pótolja a mulasztást.
Ezen annyira meglepődött a fővárosban ellenzéki Fidesz, hogy vissza is kérdeztek: a Momentum még része-e a főpolgármester koalíciójának.
Ezek után érkezett a DK lesújtó véleményezése a 2023-as büdzséről, ami lényegében megegyezett a kormánypártéval.
Élő Norbert azt mondta, hogy számításaik szerint az ipát legalább 20 milliárddal tervezték felül, a bevételi oldalon pedig összességében 40-50 milliárdos lyukat látnak. Kiadási oldalon legalább ugyanennyi lemaradt, vagyis összességében egy 100 milliárdos fekete folt tátong a jövő évi számok között.
Továbbá azt követelte, hogy a városvezetés készítsen haváriatervet arra az esetre, ha valóban elmaradnak a bevételei. Ekkor ugyanis meg kell határozni, hogy milyen szolgáltatásokat szüntet meg a városháza. Például felvetette, hogy a BKK ne fizesse ki az alvállalkozóit, helyettük a BKV vállalja át a feladatokat. Azt is leszögezte, hogy ezekről a forgatókönyvekről napi szinten kellene egyeztetnie a frakciókkal Karácsony Gergelynek.
Össztűz jobbról
A Fidesz részéről Bagdy Gábor kommentálta az előterjesztést. Azt mondta, hogy túl sokat nem érdemes vele foglalkozni, mert tartalmilag csak súlyos problémák látszanak. Ő maga 120 milliárd forintra becsülte a valós hiányt, ami a teljes költségvetés negyede.
Tehát a főváros vagy csődbe megy, vagy feladja a kötelező közszolgáltatási feladatait. Ezzel a költségvetéssel nem lehet eljutni az év végéig, ezért vállalhatatlan
– szögezte le. Megjegyezte, hogy míg a 2022-es büdzsét a főváros félévesnek szánta – ami végül azért tartott ki decemberig, mert az ipabevételek messze felülmúlták a várakozásokat –, a 2023-ast negyedéves költségvetésnek is lehet tekinteni. Ő szintén azt hiányolta, hogy nincs felállítva egy sorrend arra vonatkozóan, hogyan spórol Budapest, ha beüt a fizetésképtelenség. Szerinte a főváros kiszáradt, a felhalmozott tartalékai pedig elfogytak.
Titanic, jéghely, Karácsony Gergely a kormány mögött
A kritikákra a főpolgármester konkrétumokkal nem, csak filozófiai síkon reagált. Kijelentette, hogy ő sem szavazza meg jó szívvel a tervezetet, de legalább így nem veszítenek mozgásteret és lehetőségük van arra, hogy navigálják Budapestet.
Bízunk benne, hogy nem megyünk jéghegynek
– utalt a Titanic luxushajó katasztrófájára. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy a Fidesz egyetlen módosítót sem nyújtott be az előterjesztéshez, ami szerinte azt bizonyítja, hogy sokkal jobb költségvetést nem lehetett volna beterjeszteni. Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője erre azt válaszolta, hogy azért nem készítettek módosítókat, mert strukturálisan tartják elhibázottnak a 2023-as költségvetést. „Ehhez módosításokat csatolni olyan, mint mikor a háziasszony az odaégett süteményt bevonja pirosarannyal” – példálózott.
Kiss Ambrus viszont a számok szintjén is érvelt amellett, hogy miért van igazuk. Az általános főpolgármester-helyettes szerint ez a költségvetés jogilag megállja a helyét, ugyanakkor nem áll stabil lábakon. Ő négy bizonytalanságot lát: az energiárak mellett a béremelést, az beérkezését és a likviditási nehézségek enyhítésének esélyét. Az ipaszámításukat teljességgel megvédte, szerinte nem optimista, hanem realista a 272 milliárdos várakozás.
A kkv-knak járó felezés megszüntetése miatt a főváros azt prognosztizálja, hogy 21 milliárddal emelkedhet az ipa. Ezenfelül kellene bekövetkeznie egy 25 százalékos növekménynek, ami könnyen összejöhet az (éves szinten 15 százalék) és az ipari termelői árak (éves szinten 35 százalék) kilövése miatt. Ezek ugyanis korrelálnak az ipa alakulásával.
Emlékeztetett rá, hogy 2021-ről 2022-re 25 százalékkal nőttek az ipabevételeik (ez végképp zárójelbe teszi a kivéreztetéskampányt – a szerk.),
vagyis ugyanekkora bővülés jövőre is minden további nélkül bekövetkezhet.
