Magyarországon elég sokrétű a családtámogatások rendszere. Változó mértékben, de mindegyik támogatási elem a famíliák életét hivatott segíteni. Ugyanakkor a különböző élethelyzetekben más az igénybe vehető támogatások köre – fogalmazott Izer Norbert.
Mint mondta, a 30 év alatti édesanyák számára január 1-jével új kedvezménnyel bővült a személyi jövedelemadózás szabályrendszere. Azok a szülők jogosultak a kedvezményre, akiknek 2023. január 1-jét követően gyermekük születik, gyermeket fogadnak örökbe vagy magzatra tekintettel válnak családi kedvezményre jogosulttá. Mindazonáltal, ha egy 30 év alatti gyermeket vállaló nőnek a magzatára tekintettel már a tavaly megnyílt a kedvezményre való jogosultsága, de a gyermek csak az idén születik meg – például 2023 márciusában –, neki már januártól lehetősége van nyilatkozni a kedvezmény igénybevételéről.
Ebben az évben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 74 993 forint megtakarítást jelent.
Az államtitkár elmondta, gondoltak a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő famíliákra is. Így az őket megillető családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékosnak minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben vehető igénybe 2023. január 1-jétől. A megnövelt kedvezménynek köszönhetően így havonta 10 ezer forinttal többel gazdálkodhatnak az érintett famíliák. Így például egy három gyermeket nevelő családban – ahol az egyik gyermek súlyosan fogyatékos – az igénybe vehető kedvezmény összege havi 109 005 forintra nőtt.
A turizmus és a lakosság is jól járt
Izer Norbert hangsúlyozta:
nagyon népszerűvé vált az elmúlt években a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) a dolgozók körében. Ennek oka a munkáltatói támogatások felhasználásának megkönnyítése volt, amelynek legutóbbi lépéseként a három alzsebet egyetlen számlává olvasztották össze. Ezzel nemcsak a turisztikai vállalkozások gazdasági helyzetének javításához járult hozzá a módosítás, de a lakossági felhasználást is egyszerűbbé tette.
Az államtitkár szólt arról is, hogy januártól a munkába járás címén kifizetett költségtérítés adómentes értékhatára kilométerenként 30, a kötelezően biztosítandó térítés összege kilométerenként 18 forintra nőtt. Ezt a kötelezően fizetendő költségtérítést februártól kell alkalmazni először, míg az emelt mértékét már a január hónapra kifizetett költségtérítésre is alkalmazni lehet.
A megszokott menetrend szerint az év elejétől változtak a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz kapcsolódó rendelkezések is – fejtette ki Izer Norbert. E szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított 232 ezer forintra emelkedett. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nőtt.
Ennek következtében a minimálbér és a garantált bérminimum összegének alapulvételével meghatározott, személyi jövedelemadóban és szociális hozzájárulási adóban igénybe vehető kedvezmények, adómentes összeghatárok is emelkedtek az idén január 1-jétől.
Ennek megfelelően a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánembereket megillető személyi kedvezmény – amely kedvezményre a rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülő magánemberek is jogosultak – összege is megemelkedett. Így 2023-ban a kedvezmény mértéke havonta 11 595 forintra nőtt.
Fókuszban az egyéni vállalkozók
Az átalányadózás alkalmazhatósága 2023. január 1-jétől kizárólag a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatároktól függ.
Tehát az egyéni vállalkozó akkor alkalmazhatja az átalányadózást, ha a tárgyévben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (azaz a 27,840 millió forintot), illetve az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetén az éves minimálbér ötvenszeresét, tehát a 139,2 millió forintot.
Hozzátette, az egyéni vállalkozók által adómentesen megszerezhető jövedelem összege is emelkedett, hiszen a költséghányadok levonásával számított jövedelem – hasonlóan az őstermelői szabályokhoz – az éves minimálbér feléig, azaz 1,392 millió forintig mentes a személyi jövedelemadó alól. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 2 millió forintos bevétel alatt biztosan adómentes volt az átalányadózó egyéni vállalkozó, addig idéntől ez a határ 2,320 millióra emelkedett.
Őstermelői kedvezmények
A fő szabály szerint a mezőgazdasági őstermelők – a szükséges feltételek fennállása esetén – átalányadózónak minősülnek. Így az őstermelőkre is igaz, hogy az idei évtől már 27,84 millió forintos bevételig alkalmazhatják az átalányadózás kedvező szabályait. Az értékhatárt meghaladó bevétellel rendelkező őstermelők a teljes őstermelői bevételükből tételes költségelszámolással vagy a tíz százalék költséghányad módszerének alkalmazásával állapíthatják meg a jövedelmüket.
Izer Norbert kiemelte: a minimálbérnek jelentős szerepe van az éves őstermelői bevételi értékhatárok esetén is. A legkisebb termelési volumenű mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabály alapján az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítanie, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, 2023-ban az 1,392 millió forintot. A mentesség költségelszámolási módtól függetlenül minden olyan őstermelőt megillet, akinek az adóévben szerzett, őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az említett bevételi értékhatárt.
Az őstermelő ez esetben az adóelőleg-fizetési és a -bevallási kötelezettség alól is mentesül.
További kedvező szabály, hogy az átalányadózást alkalmazó őstermelő éves jövedelmének azon része, amely nem haladja meg az éves minimálbér felét, adómentes, tehát a minimálbér emelkedésével ez az adómentesség is emelkedett, ez idén már 1,392 millió forint.
Az őstermelők családi gazdasága tagjai az átalányadózást abban az esetben alkalmazhatják, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 2023-ban a 111,136 millió forintot.
A minimálbér emelkedésével a kedvezmények általános érvényesítési korlátja 232 ezer forintra emelkedett, a megváltozott munkaképességűek esetén a minimálbér kétszerese (464 ezer forint) az érvényesítési korlát
– sorolta.
Végezetül elmondta, a családi adó- és járulékkedvezményeknek köszönhetően 2021-ben több mint 310 milliárd forint maradt a családoknál, a kedvezményeket 830 ezer famíliában 900 ezer szülő érvényesítette. A tavaly februárban előlegként 1,4 millió főnek több mint 611,3 milliárd forint összegben utalta ki az adó-visszatérítést. Az adóbevallások benyújtását követően a gyermeket nevelők részére további 64,9 milliárd forintot utaltak ki.
