„Az ember a legfontosabb az építőiparban” – szögezte le Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építők Napja alkalmából tartott központi ünnepségen, amelyen az ágazat 380 ezer, a háttériparral együtt mintegy félmillió munkavállalóját köszöntötték.
Fotó: ÉVOSZ
Az építőipar dupla tudásigényes ágazat, amelyben a segédmunkástól a mérnökig mindenkinek a kreativitására szükség van, hiszen nincs két egyforma létesítmény, és a megrendelő, az anyag vagy a helyszín biztosan más a szakmai szövetség elnökének megfogalmazása szerint. Koji leszögezte:
Minden más könnyebben pótolható, mint a jó munkaerő.
Az éves szinten 7000 milliárd forint érték megépítésére felkészült ágazat szereplői szorosan kapcsolódnak a központi ünnepségnek helyet intézményhez, a 22 ezer diákot oktató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez. Az intézmény rektora, Czigány Tibor ennek kapcsán arról beszélt, hogy a magyarországi mérnök- és informatikusdiplomák 40 százalékát, a mesterdiplomák 70 százalékát kibocsátó egyetem folyamatos párbeszédre törekszik a gazdasági szereplőkkel.
Az ágazati igények kiszolgálására indult el tavaly például az építmény-informatikai mérnökképzés, amely jól ötvözi a hagyományos ismereteket a digitális kompetenciákkal. A valós gazdasági igényeket szem előtt tartó, értékes képzésekről ismert BME az építőmérnöki és építészmérnöki karán is számos képzést kínál olyan színvonalon, amellyel a világranglistán is előkelő helyen szerepel.
A 14 magyarországi minisztérium közül kilenchez tartozik valamilyen részterülete legalább az építőiparnak.
A tavaly létrehozott Építési és Beruházási Minisztérium, majd az abból lett Építési és Közlekedési Minisztérium az ágazat lobbiminisztériuma – emlékeztetett Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
A kormány új alkotmányt akar adni a magyar építőiparnak, ennek érdekében huszonöt szakmai szervezettel egyeztet. Cél, hogy olyan új eljárásrend lépjen életbe, amely az állami beruházások tekintetében a kevesebből többet elv alapján, a kivitelezési és a fenntartási költségek figyelembevételével eredményez új beruházásokat.
Az állam olyan fejlődési perspektívát nyitott 2010-ben az építőipar számára, mint ami utoljára Magyarországon a Millennium időszakában volt, és akkor is viták övezték a terveket és a törekvéseket. Akkor az Osztrák–Magyar Monarchiában, most az Európai Unióban kell kitartóan és következetesen képviselni a hazai érdekeket – mutatott rá Csepreghy Nándor.
Az ágazat jövőjét meghatározó, az állami beruházási eljárási rendről és a magyar építészet megreformálásáról szóló nagy törvénycsomagok várhatóan ősszel kerülnek a parlament elé.
Fotó: ÉVOSZ
Legnagyobb kihívás most az energia kérdése, hogy honnan és milyen áron vásárolja Magyarország, ebben a tekintetben soha nem látott feladat elé állítja a döntéshozókat az orosz–ukrán háború.
Az olcsó keleti energia miatt a mielőbbi békekötés fontos, de közben el kell mozdulni az önellátás mértékének növelése irányába.
Az önellátás az alapanyagok tekintetében is stratégiai fontosságú, az építőanyag-import több mint 50 százalékos aránya elfogadhatatlan,
az előállítást és az újrahasznosítást meg kell reformálni. Csepreghy Nándor elmondta, hogy ezt a kérdéskört is érinti az őszre várható törvénycsomag.
Félmilliós foglalkoztatotti körAz építőipar, kiegészítve az építőanyag-iparral, valamint az oktatás és a tudományos élet képviselőivel, félmillió ember munkájára támaszkodik. A teljes értéklánc az ország termelési értékének 12 százalékát adja, ami húzóágazattá teszi az építésgazdaságot. Az ágazat 2023-ban új kihívások előtt áll. Csökkenő munkalehetőségek mellett kell a hatékonyságot növelni, a képzett munkaerőt megtartani – írta az ÉVOSZ ünnepi közleményében. |
