Meglepetésként érte az első negyedéves GDP-adat a hazai elemzőket. Mint ismert, a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2024 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékkal, míg tavaly év végéhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a magyar gazdaság kibocsátása. Előzőleg a Világgazdaság elemzői konszenzusa 1 százalékos éves és 0,5 százalékos bővülést jósolt.
Előrejelzésünk szerint a gazdaság teljesítménye az idei év egészében 2,8 százalékkal növekedhet, a vártnál kedvezőbb első negyedéves adatok mindenképpen okot adnak az óvatos bizakodásra
– értékelte az adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője, aki rámutatott, a KSH az első becslés keretében még nem közöl részleteket, csupán annyit, hogy a piaci szolgáltatások, azon belül is az ingatlanügyletek, illetve az információ és kommunikáció ág járult hozzá a növekedéshez, miközben az ipar teljesítménye visszafogta. Az utóbbi esetében a külső kereslet, elsősorban a német gazdaság gyengélkedését kell kiemelni. A piaci szolgáltatások teljesítményét a reálbérek emelkedése támogathatta keresleti oldalról – tette hozzá.
A beruházások is húzhatták a teljesítményt
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a gazdaság az előző negyedév stagnálása után a jelek szerint fokozatosan visszatér a növekedési pályára. Bár a KSH részletes adatokat az első becsléskor még nem közöl, felhasználási oldalról sejthető, hogy a fogyasztás és a beruházások is pozitívan járulhattak hozzá a bővüléshez. A fogyasztást nagyban segítette, hogy a reálkeresetek az első negyedéves fogyasztás szempontjából legrelevánsabb hónapokban (december és február között) 10 százalék körüli mértékben emelkedtek, azaz volt miből többet fogyasztani, még ha ezt a magasabb fogyasztást az óvatossági motívum és a magasan ragadt árszínvonal gátolta is.
A fogyasztás mellett a beruházások is lendületet adhattak az elemző szerint, amiben az alacsonyabb kamatkörnyezet, az uniós források fokozatos megnyílása, illetve a nagyvállalati beruházások játszottak szerepet.
Rámutatott: az növekedési hozzájárulását nehéz megbecsülni, ebből a szempontból lesz fontos leginkább a második becslés. Viszont a gyenge ipar itt kedvezőtlen teljesítményt vetít előre, azaz a külső kereslet alakulása továbbra sem segíti a gazdaság bővülését. Ugyanakkor szerinte a szolgáltatások oldaláról nem lenne meglepő egy kedvező adat, elsősorban a turizmus alakulásának eredményeként.
Sok a bizonytalanság az adatokban, várható volt a meglepetés
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, hogy mivel az elemzők is a korábbiaknál szűkebb adathalmazból kellett hogy elkészítsék az előrejelzéseiket,
benne volt a levegőben az érdemi meglepetés, ami nem is maradt el.
A tisztánlátást ugyanis nehezíti, hogy a KSH a korábbiaktól eltérően immár nem 45, hanem 30 napra hozza nyilvánosságra az adott negyedév GDP-növekedési becslését. Bár az adatközlés gyorsabb lett, az elemző szerint több információt továbbra sem tartalmaz a korábban megszokottakhoz képest.
Ugyanakkor az nem okozott szerinte érdemi meglepetést, hogy a szolgáltatások területe húzta felfelé a gazdasági növekedést. A háztartások óvatossági motívumának enyhülésére, a fogyasztói és a szolgáltatószektor bizalmi indexeinek javulására (az utóbbi már historikus átlag felett alakul) és a két számjegyű reálbér-növekedésre válaszul a szolgáltatások pozitív hozzájárulása véleménye szerint borítékolható volt.
A tavalyi évi alacsony bázisa miatt az éves bázisú növekedés is jelentősen javult. Az előző negyedévben mért stagnálást követően elérkezett az elrugaszkodás
– mutatott rá az elemző, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szokásosnál jóval erősebb volt a szezonális hatás is. Erre utal legalábbis az, hogy a kevesebb munkanap hatására a nyers adat 0,6 százalékponttal lett alacsonyabb, mint a kiigazított mutató.
Folytatta a cikcakkozást a magyar gazdaság
Virovácz Péter szerint ezzel ezzel a magyar gazdaság folytatta a cikcakkozást. Az elmúlt négy negyedévben ugyanis a stagnálás és a dinamikus növekedés váltogatták egymást. Az előző negyedév negatív meglepetése után tehát most enyhe pozitív meglepetésről beszélhetünk. A mögöttünk álló négy negyedév átlagos növekedésének évesített dinamikája (annualizált negyedéves növekedés) egyébként egy meglehetősen visszafogott, 1,7 százalékos gazdaságbővülést jelez.
Jelezte, hogy az első becslés fényében és a részletek ismeretének hiányában még korainak gondolja az idei évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésük felülvizsgálatát. „Ugyanakkor jelenleg inkább minimális pozitív kockázatot azonosítunk az idei évre vonatkozó 2,1 százalékos növekedési előrejelzésünk körül” – fogalmazott az ING Bank vezető elemzője.
