Megkérdezték a német cégeket, mit gondolnak a magyar gazdaságról: mondtak hideget-meleget

Közzétette legfrissebb konjunktúrajelentését a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK). A sorozatban harmincadik felmérés ezúttal azt tárta fel, milyen várakozásai vannak a magyarországi német cégeknek a 2024-es évre gazdasági szempontból.

Az eredményeket Sávos András, a szervezet elnöke és Dirk Wölfer kommunikációs vezető ismertette szerdán délelőtt a DUIHK budapesti székházában. Előzetesen érdemes tudni, hogy a kamara konjunktúrajelentése nagy horderejű: több mint húsz éve, 1993-ban és 1994-ben született meg az első ilyen elemezés.

Miért fontos, hogy mit gondolnak a német cégek a magyar gazdaságról?

A jelentőségét az adja, hogy a magyarországi német vállalatok több mint 2500-an vannak, köztük világmultik, de számtalan kisebb vállalkozás is. Tevékenységüket tekintve dominál a járműipar. Kiemelten fontos szereplői a magyar gazdaságnak, hiszen 

Az általuk foglalkoztatott munkaerő létszáma meghaladja a 220 ezret, ami azt jelenti, hogy a versenyszektorban dolgozók közül (mintegy 2,5-3 millió fő) körülbelül minden tizedik valamelyik német hátterű céggel áll munkaviszonyban.

A magyarországi német cégek külkereskedelmi forgalma 67,7 milliárd euróra rúgott a legutóbbi lezárt üzleti évben, az éves árbevételük pedig 55 milliárd euró volt 2022-ben. A teljes hazai járműipar forgalmából 62 százalékos részesedést tudnak magukénak. És még egy markáns adat: a magyarországi vállalati 11 százalékát termelik meg az itteni német cégek. Tehát ezek a társaságok formáltak most véleményt és értékelték a magyar gazdaságot, nem is kevesen: 250 menedzser és cégvezető. Hozzá kell tenni, hogy köztük vannak magyarországi vállalatok vezérigazgatói és ügyvezetői is.

De nemcsak a németországi cégeknek kiemelt Magyarország, hanem Németország számára is a régió. A német kivitel 16 százaléka irányul ebbe a térségbe, ami nagyjából 240 milliárd eurónak felel meg. Ez lényegesen több, mint amennyit Németország az USA-ba, Kínába vagy Franciaországba exportál. A tőkebefektetésekről pedig az mondható el, hogy az elmúlt években 110 milliárd német euró áramlott be Kelet-Közép-Európába, ami, ha csak kevéssel is, de még fölötte van a Kínába irányított FDI-nak.

Ítéletet mondtak a német cégek a magyar gazdaságról

Sávos András úgy fogalmazott, hogy nagyon izgalmas jelentés született. A meglepetést az okozta, hogy a kapott cégvezetői válaszok alapján nagy meglepetések nem bontakoztak ki. „Én rosszabbra számítottam, de az is igaz, hogy a cégeknél késleltetve érződig a gazdasági változások hatása, hacsak nem radikális fejlemény áll be” – magyarázta.

Azt is kihangsúlyozta, hogy a DUIHK a felméréssel nem kíván állást foglalni, ahogy kritikát vagy dicséretet sem gyakorolni. Amennyire tőlük telik, szeretnék tárgyilagosan bemutatni azokat a visszajelzéseket, amelyek a menedzserektől érkeztek. Ezzel konstruktív partnerei kívánnak lenni a vállalati, illetve a kormányzati oldalnak egyaránt.

Ahogy eddig is, úgy most is két nagy területet jártak körül: a gazdasági helyzetet és a várakozásokat, valamint az üzleti és befektetési környezetet. Felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzet bonyolult, hiszen tele van olyan adottságokkal, amelyek nagyon sokáig nem jellemezték a gazdaságot: háború, és geopolitkai játszmák. Éppen ezért a gazdasági klíma nagyon nehéz mind Magyarországon, mind Németországban.

Itthon történt tavaly, és az idei várakozások sem biztatók. Közben a németeknél sem rózsás a helyzet, és ott ugyancsak kérdés a növekedési ütem. Márpedig a két ország gazdasága szorosan összenőtt. A magyar gazdaság 2024-es lehetőségeit a német cégvezetők a tavalyinál rosszabbnak ítélik meg, ugyanakkor a saját üzleti helyzetüket már jobbnak, ami arról árulkodik, hogy az önbizalmuk nem hagyott alább. A legutóbbi, őszi felméréshez képest már javultak a mostani adatok, de továbbra is kérdés, hogy a gazdaság kimászott-e a gödörből. A beruházások és a foglalkoztatottság terén ugyanis enyhe negatívumok tapasztalhatók. Sávos András úgy foglalta össze, hogy 

A konjunktúra legnagyobb kockázatának a kereslet alakulását nevezte meg, a munkaerőpiacon pedig kifejezetten nehezen leküzdhető akadályok látszanak. A szakképzett munkaerőből hiány van, márpedig ennek biztosítása alapvetés a vállalkozások fejlesztése érdekében. 

Nem tudják követni a magyar béremeléseket a német cégek

Egyfelől tehát nincs elég foglalkoztatott, másfelől a meglévő munkaerő költsége folyamatosan nő: 

Miután az elmúlt években is jellemzően két számjegyű vagy ahhoz közeli fizetésemelés következett be, a folyamat kihívást jelent a menedzsmentek számára. „Vajon tovább tudják-e hárítan, vagy tudnak-e úgy javítani a hatékonyságon, hogy ezt képesek legyenek kigazdálkodni?” – tette fel a kérdést a DUIHK elnöke. Az utóbbiról megjegyezte, hogy sok éven keresztül pusztán hatékonyságnöveléssel kitermelni a munkaköltséget nehezen járható út, éppen ezért a dinamikus bérnövekedés abba az irányba mutat, hogy a versenyképesség rovására megy. Aki arra készült, hogy Magyarországon tartósan alacsony bérek mellett tud beruházni, az nincs jó helyzetben.

Így aztán természetesen akut téma a vendégmunkások alkalmazása, nemcsak kékgalléros szinten, hanem akár középvezetőknél is. Ha például a Debrecenben gyárat építő BMW egy másik telephelyéről hoz munkaerőt, az szintén vendégmunkás-foglalkoztatásnak minősül. Kiemelték, hogy a magyar munkaerőre szeretnének támaszkodni, de a vendégmunkás-szabályozást bonyolultnak tartják.

Magyarország fel tud zárkózni a nyugati fejlettséghez

Az üzleti környezet kapcsán 25 különböző tényezőre kérdeztek rá, úgy mint 

• adózás,
• munkajog,
• jogbiztonság,
• finanszírozás,
• beszállítói háttér,
• közigazgatás digitalizációja.

Összességében ezek megítélésében tavalyhoz képest nincs nagy változás, némelynél pozitív, másnál negatív elmozdulás történt. Erőteljesebben jelent meg ugyanakkor az a vélemény, hogy a kiszámíthatóságot nem erősíti a folyamatos veszélyhelyzeti rendeleti jogalkotás, az ágazati különadók és a versenyjogi szabályok tervezett módosítása. Ezeknek nem örülnek a német cégek, de az infrastrukturális fejlesztéseknek, a k+i ökoszisztéma és a beszállítói háttér javulásának már igen. „Alapvetés, hogy egy piacgazdaságban az állam szabja meg a szabályozást, de azt gondoljuk, kockázatos beavatkozni olyan állami eszközökkel, mint például az ársapka” – jegyzete meg Sávos András.

Magyarország a régiós versenyben átlagosan szerepel, a DUIHK a jelentés alapján azt kívánja támogatni, hogy a magyar gazdaság összefogva a némettel és az európaival találja meg a saját útját. „Magyarország minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy felzárkózzon a nyugati fejlettségi szinthez, amire régóta áhítozik. A magyarországi német vállalatok maximálisan érdekeltek ebben, és mindent megtesznek ezért” – zárta gondolatait a kamarai vezető.