Megtörtek a negatív folyamatok a magyar munkaerőpiacon, márciusban ugyanis a modellbecslés javulást mutatott a munkanélküliségi rátában a 4,4 százalékos adattal – értékelte a KSH friss adatait Virovácz Péter, az az ING Bank vezető elemzője. Ugyanakkor még nagyon korai lenne trendfordulóról beszélni, ahhoz ugyanis három egymást követő hónapban hasonló pozitív változást kellene látnunk. Ami a munkanélküliek számát illeti, mindkét statisztika alapján javulás mutatható ki, és a létszám 220-230 ezer fő körül alakul. Különös pikantériát ad az adatoknak, hogy míg a férfiak munkanélküliségi rátája jelentősen emelkedett, addig a nők esetében ezt bőven ellensúlyozó javulás látható.
Az csökken, nem az árak
A gazdaságilag aktívak számának emelkedését már biztató jelnek nevezhetjük, ez akár előrevetíthet egy lassú, de tartós pozitív folyamatot. Azt azonban egyelőre csak találgatni tudjuk, hogy mi vezérelheti az aktivitás emelkedését. De a nemek alapján felbontott adatok azt jelzik, hogy a nők térnek vissza a munka világába, így könnyen lehet, hogy megélhetési problémák vezérelhetik a családok kétkeresősre való visszaállását. Ne feledjük, bár az inflációs ráta lassul, ez nem az árak csökkenését jelenti. És bár a nemzetgazdaság egészében dinamikusan emelkednek a bérek, ezt elsősorban az oktatásban dolgozók bérrendezése vezérli, miközben a versenyszférában egyre inkább lassul a bérnövekedési ütem.
A friss munkaerőpiaci adatokban látható változás több esetben is statisztikai hibahatáron belülinek tekinthető, vagyis érdemes megvárni a következő két hónap adatait, hogy az aktivitás és a foglalkoztatás enyhe javulása tartóssá válik-e, vagy ezt csak egy átmeneti, egyedi változás indukálta – figyelmeztetett.
Az ING a most látott javulás ellenére az előttünk álló hónapokban további lassú erózióval számol a hazai munkaerőpiacon, és a mostani változást átmenetinek tekinti – közölte az elemző. Egyértelműen
emelkedik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek racionalizálásra kényszerülnek, és a visszaeső kereslet miatt csökkentik a létszámot.
Egy másik fontos folyamat, hogy az eddig nyitott pozíciókat is megszüntetik, vagyis nehezebbé válik a munkát vállalni kívánók számára az elhelyezkedés. Az aktivitás várható növekedésével párhuzamosan ez tehát emelheti a munkanélküliségi rátát. Az mindenesetre pozitív, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény a szokásosnál némileg lassabban gyűrűzik be a reálgazdaságba és így a munkaerőpiacra.
Az év második fele már hozhat valódi stabilizációt, sőt talán egy kezdődő javulást is a magyar munkaerőpiaci adatokban. A azonban jellemzően jókora csúszással követi a reálgazdasági változásokat. Vagyis
az idei év első felére várt javuló gazdasági teljesítmény várhatóan csak az év második felében tükröződhet vissza a vállalatok munkaerőpiaci döntéseiben.
Az elemző ezért az év közepéig némileg romló munkanélküliségi adattal számol, míg az év második fele hozhat érdemi javulást. Az év egészében nézve az állástalanok aránya 4,5 százalék körül alakulhat.
Uniós szinten nem magas a magyar munkanélküliség
Kedvezőnek nevezte a munkaerőpiaci adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A 4 millió 746 ezer foglalkoztatott továbbra is magas szintet jelent – ez havi alapon 23 ezer fős, éves alapon 38 ezer fős növekedés. A munkanélküliségi ráta alapvetően nem magas, az 6 százalékos értékétől elmarad, azonban hazánkban láttunk már alacsonyabb értékeket is, és uniós szinten is van ilyenre példa – állapította meg.
Regős Gábor is úgy véli, hogy a megélhetési költségek emelkedése miatt vélhetően többen aktivizálták magukat, és esetleg el is tudtak helyezkedni, míg több helyen előfordulhattak leépítések, ahol az érintettek még nem találtak új helyet.
Az első háromhavi adat alapján látszik növekedés a külföldön dolgozók számában, tehát ez a probléma továbbra is létezik, továbbra is foglalkozni kell azzal, hogy a hazai munkaerőpiac vonzóbb legyen, szükség van jobban fizető, magasabb hozzáadott értékű, jobb munkakörülményeket biztosító munkahelyekre. Az egyes ágazatok közül érdemes kiemelni a mezőgazdaságot, az első negyedévben itt nőtt leginkább a foglalkoztatás, 4,1 százalékkal. Ez jelentheti az ágazat munkaerőhiányának mérséklődését is.
Az alacsony fizetés miatt a szakiskolát végzett fiatalok közül sokan messziről elkerülik a mezőgazdaságotAz agrárképzésekben részt vevők száma ugyan emelkedett az elmúlt években, de egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban, és a végzős szakiskolások jelentős hányada sem a mezőgazdaságban tervezi a folytatást. |
A munkaerőpiac feszessége még fokozható, ami egyrészt a bérszínvonal emelkedéséhez szükséges, másrészt pedig a magas nyomású gazdaság egyik előfeltétele. A munkanélküliek számának mérsékléséhez pedig szükség van a munkájukat elvesztők segítésére új helyük és szerepük megtalálásában.
Van még munkaerő-tartalék
Az adatok alapján elsősorban a 30 év alatti fiatalok, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett az aktivitás az utóbbi időszakban – emelte ki kommentárjában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior gazdasági elemzője. Szerinte a foglalkoztatás a gazdasági növekedésből fakadó munkaerő-kereslet nyomán idén és jövőre is tovább növekedhet, a munkanélküliségi ráta ugyanakkor a fokozódó aktivitás miatt idén éves átlagban várhatóan nem változik, 4,1 százalékon alakulhat, jövőre azonban már mérséklődhet 3,8 százalékra. Fontos kiemelni, hogy
habár még jelentős munkaerő-tartalék található a magyar gazdaságban, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében, de az ő munkaerőpiaci integrációjuk csak lassabb ütemben valósulhat meg.
A munkaalapú társadalom megszilárdult, a kormány megvédte a magyar munkahelyeket és a családokat – kommentálta a friss KSH-adatokat Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Az államtitkár szerint a jelenlegi emelkedése egyrészt átmeneti, másrészt azt jelzi, hogy egyre több, korábban inaktív személy válik aktívvá, vagyis mobilizálódik a hazai munkaerőpiaci tartalék, ami érdemben segítheti a magyar gazdaság munkaerőigényének kiszolgálását.
Cél, hogy hazánk 2030-ra elérje az uniós fejlettségi 90 százalékát, amihez az szükséges, hogy a GDP-arányos beruházási ráta elérje a 30 százalékot, a foglalkoztatási ráta pedig – amely most a 15–64 évesek körében 74,7 százalék – 85 százalékra növekedjen.
