Lendületet vett az év elején a magyar gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint az év első három hónapjában a a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az előző negyedévhez képest a növekedés 0,8 százalékos volt. Mivel a Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők éves bázison 1 százalékos, míg negyedéves alapon 0,5 GDP-bővülést jósoltak, így mai adat meglepetésnek számít, ami azért is örömteli, mert ekkora növekedést utoljára a 2022 harmadik negyedévében, azaz másfél éve mért utoljára a KSH.
Mindez annak annak fényében pozitívum, tavaly hiába kecmergett ki a harmadik negyedévben egy év után a recesszióból a magyar gazdaság, az év végére elfogyott a lendület. A csalódást keltő negyedik negyedéves stagnálás után gyakorlatilag biztossá, hogy az áthúzódó hatások miatt elérhetetlen az idei 4 százalékos növekedés. Ahhoz ugyanis négy negyedéven keresztül robusztus, 1 százalékos negyedéves növekedésre lenne szükség.
Az elmúlt két év inflációs sokkja után hiába kezdtek el emelkedni a reálbérek tavaly szeptemberben, a lakosság óvatossági motívuma az elmúlt időszakban is erőteljes volt. Ezzel párosult az ipar és a külkereskedelem tavaly év végi lendületvesztése, ami együttesen azt eredményezte, hogy a harmadik negyedévben beindult növekedésből stagnálásba kapcsolt vissza a hazai gazdaság. Ezek után nem volt váratlan, hogy csökkentette a kormány is az idei növekedési várakozását.
A gazdaság első negyedéves teljesítménye mindenesetre optimizmusra ad okot: a gyenge külső keresletet vélhetően már ellensúlyozni tudta a belső kereslet helyreállása, azaz fokozatosan beindulhat a fogyasztás a következő hónapokban Magyarországon, ami az idei növekedés egyik fundamentuma lehet.
Bár a június 4-én megjelenő részletes adatokból derülhet ki, hogy pontosan mi is húzta a növekedést, a KSH annyit elárult:
A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, ezen belül főként az ingatlanügyletek és az információ, kommunikáció ág járultak hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.
Fontos azonban jelezni, hogy nem lennénk meglepve, ha később még változna a ma közölt GDP-adat. A KSH a GDP-adatokat két héttel előbb közölte, mint korábban, így több márciusi termelési adat – mint az ipar, kiskereskedelem és az építőipar teljesítménye – még nem ismert. Az adatokban lévő nagy fokú bizonytalanságra utal, hogy a lapunknak előzetesen nyilatkozó elemzők becsléseiben óriási szórás volt megfigyelhető: az éves növekedési várakozások 0,7 százaléktól 1,7 százalékig terjedtek.
Már márciusban elengedte a kormány az idei célját
Az első két havi ipari és külkereskedelmi adatok késztették a kormányt növekedési tervének újragondolására. A német gazdaság és a külső kereslet gyengélkedése miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium március közepén húzta le a korábbi 4 százalékról 2,5 százalékra a GDP-bővülést. A tárcavezető többek között a német ipar problémáival indokolta a döntést, ami az exporton keresztül is negatívan befolyásolja a hazai ipar és gazdaság kilátásait.
Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában később azt mondta, hogy összességében pozitív kép rajzolódik ki a magyar gazdaságról, szerinte a növekedést mindenki érezni fogja. Egy későbbi eseményen pedig arról beszélt, hogy az első negyedévben mind éves, mind negyedéves bázison növekedést vár, mivel a belső fogyasztás helyreállásának látható jelei vannak.
