„Mindenekelőtt már írásom elején fontos elmondanom, hogy Románia fontos európai uniós partnerünk, nagyra értékelt szomszédunk, ahol ráadásul több mint egymillió magyar honfitársunk is él. Mégis felmerül a kérdés: amennyiben születésünk előtt lehetne választani, hogy Romániában vagy Magyarországon szülessünk meg, akkor vajon melyik országot választanánk?” – ezzel kezdi a Magyar Nemzetben megjelent írását Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető arra reagált, hogy az Eurostat nemrégiben azt közölte, tavaly a vásárlóerőparitáson számított átlagkeresetek alapján Románia megelőzte hazánkat.
Bár Nagy Márton is elismeri, hogy az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t tekintve a román gazdaság teljesítménye 2023-ra utolérte a magyart az uniós átlag arányában,
szerinte ez nem ad valós képet sem a magyarországi, sem pedig a romániai élet- és munkakörülményekről, a vagyoni helyzetről, valamint a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságáról és egyensúlyi helyzetéről.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a „pénzcsinálás”, azaz pusztán a mérése helyett érdemes például a fenntartható, széles bázisú fejlődést mérő, kizárólag objektív adatokkal dolgozó Harmonikus Növekedési Index (HNI) eredményeit is megvizsgálni, amelynek a legfrissebb, 2021-es adatai alapján például
Magyarország a 29. helyen állt a világon, miközben Románia a 46. helyen. Románia a HNI pénzügyi fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, valamint a társadalmi fenntarthatóság dimenzióiban egyértelműen rosszabbul teljesít, mint Magyarország.
„A 2010-es kormányra kerülésünk óta megfigyelhető makrogazdasági összevetésből látszik, hogy míg Magyarországon a növekedés a külső egyensúly biztosítása mellett, addig Romániában romló külső egyensúlyokkal valósult meg. Az ikerdeficit, azaz a költségvetési és folyó fizetési mérleg egyidejű hiánya Romániában 2010 óta minden évben fennállt. Szomszédunk tartós költségvetési problémája a GDP-arányos bruttó államadósságban is megmutatkozik: amíg Magyarország a 2010-es nyolcvanszázalékos bruttó államadósságot 2023-ra 73,5 százalékra tudta leszorítani, addig Románia a 2010-es 29 százalékról 48,8 százalékra növelte azt. Hazánkban tehát az állam egyre csökkenő, Romániában egyre növekvő adósságból tudja működtetni a gazdaságot” – magyarázta a miniszter, aki szerint a két ország gazdasági szerkezete is merőben eltérő.
Míg Magyarország egy export- és beruházásvezérelt gazdaság, addig Románia gazdasága főleg a belső keresleten, azaz a fogyasztáson alapszik
– emelte ki, majd hozzátette, ugyan Romániában is jelentős béremelkedések voltak, ám azok a háztartások fogyasztásában csapódtak le, és nem a háztartások megtakarításait növelték, ahogyan az itthon történt. Ráadásul keleti szomszédunkkal szemben hazánk a szegénységet is sikeresen csökkentette azzal, hogy (fogyasztás, azaz felélés helyett) munkaalapúvá (termelés, azaz értékteremtés) tette a gazdaságát.
