Áprilisban a várakozásoknak megfelelően elérkezett a fordulópont az trendjében, és 14 hónapos csökkenést követően ismét emelkedés volt tapasztalható, noha a drágulás üteme a Magyar Nemzeti Bank (MNB) toleranciasávján belül maradt.
Májusban is folytatódhat a drágulás gyorsulása
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a kedvező bázishatások kifutását emelte ki, ami májustól már az infláció további emelkedését vetíti előre, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a havi bázisú adatok is meghaladják a Covid előtti szintet. Ennek ellenére a jegybank májusban még csökkentheti az alapkamatot, ám már a legutóbbinál lassabb 25 bázispontos csökkenés is képbe kerülhet. Az Amundi befektetési igazgatója jelezte azt is, hogy innentől az infláció hullámzó emelkedésére számítanak az évben, így minden bizonnyal
a decemberre vonatkozó 4,8 százalékos drágulást jelző jóslatukat is módosítaniuk kell.
Kiss Péter szerint a nagy kérdés most az, hogy a régiós országokhoz képest mekkora reálkamatot kell fenntartania az MNB-nek ahhoz, hogy a külső környezet romlása esetén se gyengüljön túlságosan a forint.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli, hogy a pénteki adat alapján nem kell törésnek következnie a monetáris politikában, az alapkamat májusban is 50 bázisponttal csökkenhet. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy tavaly májusban az infláció havi alapon mínusz 0,4 százalék volt, ami az idénre alacsonyabb bázist és növekvő inflációt vetít előre a mostani hónapra. Ezért a közgazdász szerint érthető a kormányzat törekvése az üzemanyagárak letörésére, ez ugyanis mérsékelheti ezt a hatást. Az elemző szerint az infláció növekvő pályára állása nem jelenti a korábbi magas értékek visszatérését, annak
a szintje az év végére valamivel 5 százalék fölött lehet, míg az éves átlag a 4 százalékot haladhatja meg valamelyest.
A Gránit közgazdásza azt is jelezte, hogy az infláció kismértékű növekedése kockázatot jelent és szűkítheti a kamatcsökkentések mozgásterét, ám ennél talán még fontosabb tényező a régiós és nagy jegybankok monetáris politikájának alakulása, különöse tekintettel a Fed vártnál nagyobb szigorára.
Júniusban jöhet az utolsó kamatvágás
A májusi bázishatásra az infláció további alakulása kapcsán Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza is felhívta a figyelmet kommentárjában, az ugyanis éves bázison akár 1 százalékpontot is dobhat a következő havi infláción. Ennek ellenére úgy véli, hogy
májusban a jegybank további 50 bázispontot, majd júniusban újabb 25 bázispontot csökkenthet az alapkamaton, utána azonban véget érhet a kamatcsökkentések időszaka.
Az elemző felhívja azt is kiemelte, hogy az egyhavi átárazások még mindig érdemi inflációs problémáról tanúskodnak, hiszen az idei évet eddig 0,7-0,8 százalékos havi növekedések jellemzik, míg a 3 százalékos inflációs cél fenntartható eléréséhez 0,2-0,3 százalékra kellene leszorítani a havi alapú drágulást.
Az ING Bank az év végére 5,5-6,0 százalékos drágulási ütemet vár, inkább a sáv tetejéhez közel. Ennek részben az az oka, hogy a drágulást egyre inkább Magyarországon is a szolgáltatások árának növekedése hajtja, ami ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek drágulása. Ugyanakkor mérsékli az inflációs nyomást az, hogy a feszessége enyhült, ami a bérkiáramlást is fékezi, így nem kell tartani ár-bér spirál kialakulásától sem. Virovácz Péter szerint az óvatossági motívum is fékezi az inflációt, ugyanis a fogyasztás még mindig nem indult be érdemben.
Hogy értékelik az infláció emelkedését? Ismét egy asztalnál a kormány és a jegybank nagyágyúiVirág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is felszólal a Bankszövetség fennállásának 35. évfordulója alkalmából szervezett konferencián, ahol értékelik a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatait, melyek szerint áprilisban hosszú idő után újra emelkedett az infláció Magyarországon. |
