Újra emelkedik az Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli adatközlése szerint áprilisban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,7 százalékkal, míg a múlt hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedtek. Mindkét adat magasabb a márciusinál, akkor a drágulás mértéke 3,6 százalékos volt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy megszakadt a tavaly januári csúcs óta tartó dezinfláció, így tizennégy hónap után először gyorsult a pénzromlás üteme hazánkban.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa is hasonló áremelkedést jelzett, amely leginkább két tényezőre vezethető vissza.
Áprilisban jelentősen drágultak az üzemanyagárak, a KSH adatai szerint egy hónap alatt 3,5 százalékkal az előző hónaphoz képest. Ez önmagában legalább 0,2 százalékpontot adott hozzá a havi inflációhoz.
A kormány ultimátumszerű üzenete a kereskedőkhöz, hogy csökkentsék a régiós átlag szintjére az üzemanyagárakat, április 24-én hangzott el, és mivel április 20-ig tart KSH mérési időszaka, értelemszerűen nem fejtette ki pozitív hatását. Pedig azóta érdemben mérséklődött a benzin és a gázolaj ára, az előbbi 34 forinttal, 5 százalékkal, míg az utóbbi a februári csúcshoz viszonyítva 54 forinttal, azaz 8 százalékkal mérséklődött. Ez viszont azt is jelenti, hogy a májusi adatokban ellenkező hatást látunk majd.
Az inflációt egyre inkább a szolgáltatások hajtják a KSH szerint
Ugyancsak magyarázatot ad az infláció gyorsulására a szolgáltatások áremelkedése, amely egyre inkább fűti a hazai inflációt. A cégek visszatekintő árazási gyakorlata továbbra is problémát okoz, ami a tavalyi nagyon magas inflációt veszi alapul. A szolgáltatások most áprilisban 9,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ezen belül
- a lakbér 14,0,
- a lakásjavítás és -karbantartás 10,7,
- a járműjavítás és -karbantartás 10,1,
- az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, a parkolás 9,8,
- a sport- és múzeumi belépők 8,2,
- az üdülési szolgáltatás 5,4 százalékkal került többe,
- viszont az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
Van jó hír is az infláció frontján: az élelmiszerárak
Jó hír, és ezt a KSH mostani jelentése is megállapítja, hogy az élelmiszereknél egyre kisebb a drágulás mértéke, ezúttal mindössze 1 százalékos volt éves alapon, ezen belül
- a leginkább a cukor (30,4 százalék),
- a büféáruk (9,6 százalék),
- a csokoládé és kakaó (9,2 százalék), a sertéshús (9,2 százalék),
- az éttermi étkezés (8,4 százalék), valamint az alkoholmentes üdítőitalok (5,8 százalék)
drágultak.
A termékcsoporton belül
- a tojás 20,3,
- a liszt 19,7,
- a száraztészta 12,5,
- a sajt 9,6,
- a tej 9,3,
- a kenyér 9,0,
- a baromfihús 6,5
százalékkal lett olcsóbb.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,8 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 4,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,5, az új személygépkocsiké 2,7, a szobabútoroké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 6,6 százalékkal drágultak.
Ami a jövőt illeti, az elemzők egyöntetű véleménye, hogy májustól kezdődően már egyértelműen az áremelkedés gyorsulását láthatjuk. Ebben nemcsak a bázishatások, hanem a lakossági fogyasztás helyreállása is szerepet játszhat. Ezzel együtt aggodalomra nincs ok, várhatóan az éves átlagos áremelkedési ütem nem éri el az 5 százalékot, még ha egy-egy hónapban át is lépi.
