Nyögvenyelős lesz a malmok lisztárcsökkentése

Már liszt is nagy tömegben érkezik az országba – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A kisebb sütőpipari egységekbe szállított, Ukrajnából származó őrleményekről az egyik akkreditált laborban történt mérések alapján megállapították, hogy nem felel meg a magyarországi elvárt minőségnek. Gyenge, 21-es sikértartalmú lisztek jöttek be Ukrajnából, miközben a magyarországi elfogadott minőség a 27 százalékos – mondta Lakatos Zoltán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) el is kezdte vizsgálni ezeket a liszteket. 

Amint az várható volt – és ahogyan az Romániában és Lengyelországban is végbement – az ukrán búzaszállítmányok letörik a belpiaci árakat. Decemberben 135-140 ezer forintról körülbelül 120 ezerre csökkent az étkezési búza tonnánkénti ára, ma pedig már 100 ezer forint alatti árakat tapasztalnak a piacon. 

A mostani gabonapiaci helyzet előzménye, hogy a 2021-es termés ára irreálisan magasra emelkedett, túláraztuk Magyarországon a búzákat, itt alakult ki a legmagasabb terményár a világon. Ez vonzotta ide a beszállítókat, a liszt például nemcsak Ukrajnából áramlik be – bár az okozza a legnagyobb problémát –, hanem Ausztriából, Romániából és Szerbiából is. Egy normál évben Magyarország 200 ezer tonna lisztet exportál, 50 ezret pedig behoz, most pedig ez megfordult.

A gabonapiacon beindult árcsökkenés annak a jele, hogy elkezdődött a normál piaci viszonyok helyreállítása. 

mert aki úgy számolt, hogy lesz még magasabb ár, és nem adta el a tonnánkénti 135 ezer forintos áron a kenyérgabonáját, annak a jelenlegi alacsonyabb árak mellett a készletezés finanszírozása is veszteséget jelent – mondta Lakatos. A nagy kérdés most az, hogy vajon ismét túlzottan kileng-e az inga, vagyis az árcsökkenés mértéke is meghaladja-e a piacilag indokolt mértéket – ahogyan az annak idején az ellenkező irányú ármozgással történt. 

A gabonapiaci szakember szerint 

Itthon egyébként – ellentétben a kukoricával – búzából megtermett a hazai szükséglet, és – különösen úgy, hogy ukrán búza is került az országba – van exportárualap. A piaci helyzet azonban nem csak nálunk változott, hiszen Ukrajnából 2022 második felében 3 millió tonna búza ment ki, olyan piacokra, ahová korábban nem szállítottak, köztük azokba az országokba is – például Olaszországba, Romániába és Lengyelországba –, amelyek pedig eddig a magyar búza biztos felvevőpiacainak számítottak. 

Az export azért is fontos lenne, mert a jelenlegi helyzetben belpiaci felhasználásra még kevéssel a 100 ezer forintos ár alatt is nehéz eladniuk a termelőknek. A malmoknál lévő készletek ugyanis április közepéig-végéig kitartanak. Ezeket 135-140 ezer forint körüli tonnánkénti áron vásárolták, és most úgy vannak vele, hogy amíg az el nem fogy, addig nem vesznek búzát, vagy csak nagyon olcsón, mert most a magas kamatok miatt készletfinanszírozás is megdrágult. 

Lakatos Zoltán szerint most már vélhetően hosszabb távon is el kell fogadni Ukrajnát mint szereplőt ezen a piacon. Az ottani gazdálkodók egész más feltételek között termelnek, mint a magyar búzatermesztők, ezért nagy tömegben olcsóbb áru érkezhet Európába a magyar búza versenytársaként, és bár a már említett élelmiszer-biztonsági kritériumok biztonságosabbá teszik a vevők számára a hazai terményt, az ukrán áru hosszabb távú megjelenése átrendezi a piacot.

februárban a malomipar – az egyes cégek nyilván eltérő mértékben, de – csökkentik a lisztárakat. Ez nem esik majd jól egyik társaságnak sem, hiszen az a búza, amiből a lisztek készülnek, még 135-140 ezer forintos áron került a raktárakba, ezt a készletet a vállalatok finanszírozták, közben pedig mindenkinél emelkednek a bérköltségek, a szállítás vagy a csomagolóanyagok ára. A sütőipar azonban érzékeli, hogy olcsóbb a búza, ráadásul megjelent az olcsó importliszt is a piacon, így ez rákényszeríti a malmokat az árcsökkentésre.