A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 23,2 százalékkal, importértéke 36,7 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 3,5 százalékkal csökkent 2022-ben – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A kivitel értéke 13,164 milliárd eurót, míg a behozatal 9,701 milliárd eurót tett ki. Ezek eredőjeként az agrár-külkereskedelem aktívuma 3,463 millió euró volt, 124 millió euróval kevesebb, mint 2021-ben.
Fotó: Huszár Gábor / Kisalföld
Mennyiségben még feltűnőbb az előretörése: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportvolumen-indexe 5,3 százalékkal esett, míg az importé 20,9 százalékkal nőtt 2022-ben. Mérsékelte az importnövekedés egyenlegrontó hatását, hogy az árindexe 30,2 százalékkal emelkedett, az importé pedig ennél alacsonyabb 13,1 százalékos növekedést ért el.
Az AKI beszámolt arról is, hogy az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,3 százalékponttal nőtt, a vizsgált évben 9,3 százalék volt. Az agrárimport részesedése 2021-ben 6 százalékot ért el, 2022-ben azonban – ugyanúgy, mint két évvel korábban – már 6,4 százalékot tett ki.
A legtöbb mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport exportértéke emelkedett 2022-ben az előző évhez viszonyítva, közülük a legnagyobb mértékben az állati és növényi zsírok, olajok kategóriáé. Az árbevétel-növekedés abból eredt, hogy
a napraforgómag- és a repceolaj értéke 358,4, illetve 13,4 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit.
Az állati takarmányok exportértéke 357,3 millió euróval volt magasabb, mint a 2021-ben. Az ital, szesz, ecet árucsoport exportárbevétele 310,7 millió euróval emelkedett, és 1,176 milliárd euróra nőtt. A tejtermékek, tojás, méz csoport exportértéke 192,9 millió euróval bővült a tej, valamint a sajt és a túró exportnövekedése révén.
A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés a növényi termékek esetében történt, az exportérték 41,2 millió euróval (30,8 százalékkal), 92,5 millió euróra csökkent az élő növény, dugvány, oltvány, gombacsíra szegmens visszaesése miatt.
A behozatali oldalon ugyancsak emelkedett a legtöbb árucsoport importértéke, közülük is leginkább a gabonaféléké, 517,5 millió euróval. Az olajos magvakért 493,4 millió euróval fizettek többet az importőrök, mint egy évvel korábban. Tetemes, 276 millió eurót meghaladó volt az állati és növényi zsírok, olajok importértékének emelkedése, amit a napraforgómag-olaj hatszoros árnövekedése okozott. Az állati takarmány behozatala 255,8 millió euróval, 896,1 millióra emelkedett, a húsféléké pedig 185,9 millió euróval lett magasabb.
Legalább kétmillió tonna importkukoricára van szükségA 2,4 millió tonnát sem éri el a hazai kukoricatermés, ráadásul takarmánypiaci hasznosítását korlátozza, hogy egyes területeken minőségi problémák is jellemzik. Az import közben folyamatosan áramlik az országba: november közepéig már 560 ezer tonna jött be. |
Jellemző az agrár- és élelmiszer-külkereskedelemre, hogy az export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének 79 százalékát, az import értékének 69 százalékát tíz-tíz árucsoport adta 2022-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, az állati és növényi zsírok, olajok, a húsfélék, valamint az ital, szesz, ecet – részesedése a teljes agrárexportból 52 százalék, míg az öt legnagyobb importértékű árucsoport – az olajos magvak, az állati takarmány, a gabonafélék, a húsfélék, valamint az egyéb ehető élelmiszer-készítmények – aránya a teljes agrárimportból 41 százalékot ért el 2022-ben.
Az elmúlt évekhez képest csökkent a feldolgozatlan termékek részaránya az exportárbevételből.
Míg ezek 2011–2012-ben a kivitt termékek értékének 37-38 százalékát biztosították, 2013–2017-ben ez az arány 31-33 százalékra mérséklődött. A részesedés 2018-ban tovább csökkent, 29 százalékot tett ki, majd 2019–2021-ben újra 30 százalék fölötti volt az arányuk. Tavaly viszont az érték 27 százalékra mérséklődött – összefüggésben a gyenge gabonaterméssel és a magas belpiaci terményárakkal. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya – a 2018. évet kivéve – évek óta 30 százalék vagy afelett alakult, 2022-ben 36 százalékot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2012-ig 31-33 százalékot tett ki, 2013 és 2015 között 34-37 százalékra emelkedett, 2016-ban 39 százalékot ért el, 2017-ben pedig 35 százalék volt. Ez az arány 42 százalék felé bővült 2018-ban, majd 2019–2022-ben valamelyest visszaesett.
