Új mezőgazdasági gépek és eszközök beszerzésére 90,7 milliárd forintot fordítottak az idei első negyedévben az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások, ami 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) beszámolójából. Eközben a gazdálkodók 19,4 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre, ami a bázisidőszak szintjén alakult. Az AKI kutatói a forgalom emelkedésének okai között említik, hogy a gazdálkodók a tervezett beruházásaikhoz a pályázatok mellett előnyös hitel- és lízingfinanszírozási lehetőségekkel élhetnek, valamint azt is, hogy az év elején adtak át sok olyan gépet, amelyeket – a termelés hatékonyságának javítását segítő pályázatok során – korábban rendeltek meg. Ezek mellett pedig nyilvánvalóan ott van az okok között az árak emelkedése is.
Fotó: Zantleitner Ingrid /Komárom-Esztergom Megyei 24 Óra
A beszámoló szerint a lízingpiac is tovább fejlődött. A Magyar Lízingszövetség adatai alapján számol be az AKI arról, hogy az első negyedévben a lízingelt mezőgazdasági gépek piaca 11 százalékkal növekedett, ami a kihelyezések értékében, valamint a szerződések számában is tükröződött. A mezőgazdasági gépekhez köthető finanszírozott összeg 49 százalékkal, a mennyiség pedig 3,4 százalékkal nőtt 2023 első három hónapjában. Az állami támogatások a lízingpiac alakulásában idén is fontos szerepet játszanak.
A vizsgált három hónapban a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 79 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, és közülük is a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 60 százaléka. Ez további koncentrációt jelent, ugyanis az előző év első negyedévéhez viszonyítva
az első tíz cég részesedése 11, a három legnagyobb vállalkozásé pedig 8 százalékponttal nőtt.
A kiterjedt országos hálózattal rendelkező nagy forgalmazók az alkatrészek esetében még ennél is nagyobb arányban vesznek részt a piaci igények kielégítésében.
Nem változott a korábbi időszakokhoz képest, hogy az agrártermelők továbbra is az erőgépekre fordították a legtöbb pénzt: ez tette ki a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 62 százalékát. A teljes értékesítésen belül a traktorok 36, a gabonakombájnok pedig 14 százalékos részarányt képviseltek, az előbbiekből a tavalyi első negyedévinél 134-gyel kevesebb, 743 frissítette a gépparkot 32,4 milliárd forint értékben.
Eközben a gabonakombájn-piac jelentősen bővült, 101 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 12,9 milliárd forint értékben, míg 2022 ugyanezen időszakában 46-ot értékesítettek 4,6 milliárd forint értékben.
A kombájnokhoz több mint kétszer annyi kukoricabetakarító adapter talált vevőre idén márciusig, napraforgó-betakarító adapterekből pedig háromszorosára nőtt az értékesítés. A kukoricabetakarításhoz szükséges eszköz forgalomnövekedése különösen érdekes annak fényében, hogy idén jelentősen csökkent a tavaly gyászos termést hozó növény vetésterülete.
Lázba hozták a precíziós gépek a gazdákatDrágábban is jóval több mezőgazdasági gépet és alkatrészt vásároltak tavaly a mezőgazdasági termelők. A slágercikkek a precíziós gazdálkodást segítő eszközök voltak. |
A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránt eközben csökkent az érdeklődés, és a növényvédő gépek iránti kereslet is 28 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az öntözőgépek eladása is jelentősen elmaradt a 2022. első negyedévi eladásoktól, a 2023. január–márciusi időszakban 704 millió forintért értékesítettek ilyeneket, míg egy évvel korábban 1,3 milliárd forint értékben.
Elhalasztott gépvásárlások, növekvő bérmunkaEgy májusi felmérés szerint a megkérdezett gazdálkodók 63 százaléka jelezte, hogy a beszerzési költségek megugrása és a finanszírozási feltételek romlása miatt az elmúlt egy évben el kellett halasztania tervezett gépvásárlását. Ez a kutatást végző Agroinform.hu szerint azt is jelenti, hogy megnőtt a gépi bérmunka jelentősége a mezőgazdaságban. A megkérdezett több száz magyarországi gazdálkodó 38 százaléka a szolgáltatói és az igénybe vevői oldalon is érintett a gépi bérmunkában. A bérszolgáltatók 23 százalékának ez a tevékenység a fő profilja, a többség csak a kapacitásainak jobb kihasználása érdekében, kiegészítő foglalkozásként kínál bérmunkát. A bérmunka ügyfélköre szinte mindig ismerősi körből kerül ki, ezáltal a bérszolgáltatók 78 százaléka 10 kilométeren belüli távolságról érkezik a művelési területre. A kutatásból kiderül az is, hogy a magas üzemanyag- és inputanyag-árak miatt a gépi bérmunkadíjak jelentősen megugrottak az elmúlt egy-másfél évben, de az áremelésnek van egy viszonylag kemény felső korlátja is, hiszen a legtöbb területen nagy a kínálat, a gazdálkodók pedig igen árérzékenyek. |
