Élet az áramaukciók után

Továbbra is kérdéses, a néhány hete tartott MVM-kapacitásaukció után honnan lesz annyi villamos energia a hazai piacon, hogy az általa generált verseny hatására alacsonyabb szintre kényszerüljenek az árak. Ismert: szabályozási okok miatt az MVM Trade Zrt. a tavalyi mennyiségnek csak a felét verte dobra, viszont legalább a Magyar Energia Hivatal (MEH) által megszabott felső határnál átlagosan alacsonyabb áron kelt el a villamos energia. Az MVM-ét követő két erőművi kapacitásaukció sem a remélt mértékben növelte a piaci szereplők mozgásterét. A Dunamenti és az AES Tisza Erőmű közösen tartott árverésén a várakozásokhoz képest magas volt az indulóár, nem is kelt el az egész mennyiség. Valamekkora pluszforrás viszont még megjelenhet az MVM internetes kereskedelmében, amelyben – bizonyos időközönként – a piaci igényekhez igazodva kínálnak fel áramot.
A piac ezt kevesli. „Cégünknél úgy látják, hogy a MEH alkotta szabályozás miatt a termelők fokozatosan, »csepegtetve« kínálják fel a rendelkezésre álló kapacitásokat, ám ennek árfelhajtó hatása van” – áll abban a közleményben, amelyet a Magyar Áramszolgáltató Kft. juttatott el lapunkhoz. A társaság szerint hosszan tartó keresleti piac kialakulására kell számítani, ez pedig akár 25 százalékos áremelkedést is okozhat.
„E három aukció eredménye jelenti az egyik bizonytalanságot a piacon. A másik abból adódik, hogy még nyitott a hozzáférhető import nagysága is” – válaszolt a Világgazdaságnak Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. A központ korábbi számításai szerint, ha az MVM nem csökkentette volna le az árverésen felkínált mennyiséget, és megfelelő importlehetőségeink is lennének, akkor a nagykereskedelemben a németországinál alacsonyabb árak alakulhattak volna ki. (Emlékezetes, hogy a tavalyi MVM-aukció után a hazai nagykereskedelmi árak magasabbak voltak a németországinál.)
Hosszabb távon import oldalon javulás ígér, hogy már magyar–szlovák munkabizottság vizsgálja a két ország közötti határkeresztező villamosenergia-kapacitások bővítési lehetőségét, erről nemrég Tari Gábor, a Mavir Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a Világgazdaságot.
2009-ben azonban azzal kell gazdálkodni, ami van: az éves határkeresztező kapacitásokra éppen tegnap lehetett beadni a pályázatokat, az eredményhirdetés pedig holnap lesz. Az ukrajnai behozatali lehetőség egyelőre nyitott, folynak a tárgyalások. A keleti szomszédunktól éveken át behozott villamos energia meghatározó részét eddig hoszszú távú áramvásárlási szerződésen keresztül vette át a MVM Zrt. a System Consulting Zrt.-től. E megállapodásban több okból is változás várható, a versenypiac számára azonban az ezen felül behozható mennyiség lesz az érdekes.
Kínálati oldalról közép- és hosszú távon sok múlik azon, hogy a pénzügyi válság nem sodorja-e el a már bejelentett erőmű-beruházásokat. Vélhetően nem. Folyik az E.On 400 megawattos gönyűi beruházása, a Dunamenti Erőmű épp a minap jelentette be, hogy 200 millió euróból bővíti a kapacitásait, illetve javítja hatékonyságát az Alstom Zrt. 24 millió eurós bevonásával.
Ez szintén 400 megawatt többletet jelent, ahogyan a Mátrai Erőmű új, 200 milliárd forintos lignitblokkja is. Az MVM-ellenőrzésű Kárpát Energo Vásárosnamény mellett kezdett bele egy körülbelül 200 megawattos beruházásba, a Mol a CEZ-zel Százhalombattán létesítene 800 megawattos kapacitást.
Tartanak az EMFESZ Kft. másfél milliárd eurós, első lépésben 800 megawattos nyírtassi beruházásának előkészületei is.
A cégnél lapunknak elmondták, a hitelező bankok bizalma nem rendült meg, hiszen bőven lesz a társaság áramának piaca. Még az esetleges recesszió ellenére is évi 1,5-1,8 százalékos áramkereslet-növekedés várható. Ennek kielégítésére még a fenti beruházások is kevésnek tűnnek, hiszen hamarosan be kell zárni több régi, esetenként 20-25 hatásfokú erőművi blokkot. Ízlelgetik a döntéshozók az új atomerőművi egység létesítésének a lehetőségét is, de ez az előbbieknél jóval későbbi beruházás lehet. VG