Pénz híján kevesebb a műtét

Pedig a kedvező válasz nem csak gesztusértékű lenne, hiszen sok intézményben a bérek kifizetése is gondot okoz.
Székely Tamás szakminiszter érdeklődésünkre elmondta: hétfőn fogadta el a parlament a jövő évi költségvetést, amelyet még a köztársasági elnöknek is alá kell írnia, és ki is kell hirdetni, ezért csak azt követően tud érdemben válaszolni a szövetségnek. Ám a megállapodás minden részletét betartják, például azt is, hogy a jövő évi gyógyító-megelőző kassza a korábban tervezettnél 38 milliárd forinttal több, 757 milliárdos lesz – tette hozzá.

A megemelt költségvetés sem közelíti meg azonban a tavalyi 770 milliárdot, s ha az időközben bekövetkezett inflációt is figyelembe vesszük, a reálértéke jelentősen csökken – minősít Dózsa Csaba, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense, korábban az OEP főigazgató-helyettese, egészségügyi szakállamtitkár.

A harmadik éve tartó reálérték-viszszaesés az intézmények által fizetendő tb-járulék mértékének időközben végrehajtott csökkentése ellenére is tény. Pontos adatai ugyan nincsenek a kórházak adósságáról, de az jócskán meghaladja az ágazatnak juttatandó többletpénzt. A decemberi hatmilliárd, csakúgy, mint az évről évre a kórházaknak decemberben juttatott pár milliárd forint, pótcselekvés, semmi köze nincs a teljesítményfinanszírozáshoz – állítja.

Becslések szerint a kórházi adósságállomány 60–100 milliárd is lehet, ám több intézménynél faktorálták azt. Így a megemelt jövő évi költségvetésből januárban számukra juttatandó 38 milliárd a felhalmozott adósságot sem fedezi – jelentette ki Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója. Az 58 milliárdos költségvetésből gazdálkodó egyetemnek 1,8 milliárd a lejárt beszállítói tartozása, pedig májusban még egy fillér hátralékuk nem volt. A kormánnyal kötött megállapodás szerinti idei többletpénzből pedig legfeljebb 350 milliót kapnak – tette hozzá.
Az önkormányzatok többsége nincs olyan helyzetben, hogy segíteni tudjon a kórházán – állítja Varga Ferenc. De a kórházi menedzsment sem teregeti ki szívesen a kártyáit, hiszen egziszten-ciája az önkormányzatától függ, így megpróbál bűvészkedni a kifizetetlen és lejárt beszállítói számlák átütemezésével.
Ennek szenvedő alanya az orvostechnikai háttéripar is. Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke szerint egy hónapja 7–10 milliárdra tették a kinnlevőségüket. (A kórházak az adósságok további részével a különféle szolgáltatóknak és más partnereknek tartoznak.) Napi gyakorlat, hogy a beszállítók személyesen tárgyalnak az egyes kórházakkal, s 60–90 napról 90–120-ra módosítják a számlák határidejét. Nem céljuk az amúgy is nehéz helyzetben lévő intézmények gondjának további súlyosbítása, ezért nem állnak le a különféle eszközök, termékek beszállításával, különösen azoknál, akik „ráutaló magatartást” tanúsítva elkezdik az adósság törlesztését – tette hozzá Jóbai Zsolt.
Dózsa Csaba szerint rövid távon nincs megoldás az egészségügy gondjaira. Az Egészség-gazdaságtani Tudományos Társaság – ennek ő is az egyik vezetője – nemrég készített egy tanulmányt, amelyben kimutatták, hazánkban nagyon alacsony az egészségügyi közkiadás. Úgy látják: a politikának föl kell vállalnia, hogy vagy az egészségügyi struktúrát, vagy a szolgáltatási csomagot szűkíti. A ma meglévő kapacitásra és ellátásra ugyanis ez a pénz nem elég. Romlik a gyógyítás minősége, s egyre több orvos és szakdolgozó hagyja el az ágazatot, vagy külföldön keresi a megélhetési lehetőséget.

Egyébként novembertől ismét bevezetik a teljesítményvolumen-korlátot, hiszen csak így emelhette az OEP 140-ről 146 ezerre a gyógyítási alapdíjat. Emiatt a kórházak elhalasztják a költségigényes és tervezhető beavatkozásokat, ám a sürgősségi betegellátás nem csorbulhat – mondta a kórházszövetség elnöke. Dózsa Csaba úgy látja: áron alul fizeti a biztosító a beavatkozásokat, ezért – a struktúra és a közpénzből nyújtott gyógyítási csomag meghatározásával együtt – ki kell dolgozni az értékalapú finanszírozást is.

Előlegként az előző 12 hónap havi átlagának 40 százalékát kaphatják meg az intézmények, az erről szóló értesítést már megkapták a biztosítótól.

Előlegként az előző 12 hónap havi átlagának 40 százalékát kaphatják meg az intézmények, az erről szóló értesítést már megkapták a biztosítótól. -->