Túl drága a "kínai" reptér?

Mindenképpen épül Magyarországon kínai tőkéből logisztikai és kargóbázis, amely repülőtere lehet a magyar–kínai légi áruszállítási és termelői együttműködéseknek – legalábbis Fellegi Tamás fejlesztési miniszter legutóbbi nyilatkozataiból erre lehet következtetni, miután a kínai kormányfő, Ven Csia-pao és Orbán Viktor több kétoldalú – többek között egy reptért is érintő – megállapodást írt alá. Végleges helyszín még nincs az elképzelésre, csupán arra alkalmas, de fejlesztésre váró célpontok.

Az egyik legvalószínűbb és a legtöbbet emlegetett helyszín Szombathely mellett van: a Vát-Porpácra megálmodott, már több éve az előkészítés szakaszában lévő projekt, amelyben 100 milliárd forintos beruházás keretében egy 600 hektáros, teherszállításra is alkalmas reptér, valamint szervizbázis és ipari park létrehozása szerepel. A majdani Savaria Airport első körben háromszáz, majd közvetve kétezer munkahelyet hozna létre a környékbeliek számára.

Érthető a helyszín körüli bizonytalanság és a felfokozott hangulat, hisz mindegyik szóba jöhető reptér örömmel fogadna egy ilyen volumenű beruházást. Ingatlanpiaci szakértők szerint az elköltésre szánt 100 milliárd forint még az alapvetően drága reptéri beruházásokhoz képest is túl nagy összeg, ugyanis 10-15 milliárdból már – ahogy fogalmaztak – „egy szép betoncsíkot” fel lehetne építeni. Összehasonlításképpen: a Budapest Airport Zrt. 2006–11-es modernizációs programjában jelenleg is jelentős beruházásokat hajt végre összesen 261 millió euró (körülbelül 75 milliárd forint) értékben. Ezek közül a legkiemelkedőbb a 2-es terminál A és B épületeit összekötő SkyCourt felépítése volt, valamint megkezdték a 2-es terminál mellett új beruházásként a 26 ezer négyzetméteres Cargo City fejlesztését.

A Kína és Magyarország közötti légi forgalom nagyságát Kasznár Péter körülbelül havi 6000 tonnára teszi, ennek hozzávetőleg 70 százaléka import. „A magyar légi forgalom nem kiegyensúlyozott, a bejövő aránya jelentősen meghaladja a kimenő légi forgalomét. Ez jelenti az esetleges vidéki fejlesztés nehézségét is, ugyanis Budapesten kívül még nehezebb megtölteni árumennyiséggel egy kargógépet. A repülőtér üzemeltetése számomra akkor tűnik gazdaságosnak, ha a kínai fél esetleg saját légitársaságokat üzemeltet, amelyek kizárólagosan ezen a reptéren fordulnak meg és szolgálják ki a teljes régiót költséghatékonyan, beleértve a környező országok forgalmát is” – mondta a Világgazdaságnak Kasznár Péter, a DHL Globál Szállítmányozási Kft. légi szállítmányozási igazgatója.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.