Az élmezőnyben Magyarország

Egyetlen év alatt közel felével nőtt az ultragyors, otthonokig vagy legalább az épületig elérő üvegszálas hálózat (Fiber To The Home/Building, azaz FTTH/B) előfizetőinek a száma Európában. A technológia fejlesztése mellett kampányoló FTTH Council Europe adatai szerint a szervezet által vizsgált 39 országban 2011 decemberében már több mint 10,2 millióan fizettek elő ilyen szolgáltatásra, ami az egy esztendővel korábbinál 3,2, a 2009 végén mérténél pedig közel 5,5 millióval több. Hasonló mértékben bővült a technológiával elérhető háztartások száma is, amely tavaly év végén már 44,7 millióra rúgott szemben az egy esz­tendővel korábbi 32,6 és a 2009 végi 24,6 millióval.

Bár a növekedés mértéke igen meggyőző, az igazsághoz hozzátartozik, hogy az öreg kontinensen továbbra is igen alacsony az FTTH-penetráció, jelenleg a háztartások alig több mint 3 százaléka rendelkezik ilyen előfizetéssel. Ráadásul sok esetben azok a fogyasztók sem túl aktívak, akik számára a kiépített hálózat már lehetővé tenné az ultragyors netezést: a lefedett háztartások jelenleg alig negyede előfizető. Érdekes tendencia, hogy az FTTH terjedése az esetek többségében sokkal gyorsabb a kelet- és közép-európai térségben, mint az Európai Unió fejlettebb országaiban. Sokat elárul, hogy a FÁK-régió kutatásba bevont négy országában (Oroszországban, Ukrajnában Kazahsztánban és Fehéroroszországban) jelenleg 5,1 millió előfizető van, 600 ezerrel több, mint az unió 27 tagállamában összesen. Ráadásul az EU-ban is a keleti blokk áll jobban: a közösségben a litvánok büszkélkedhetnek a legmagasabb – közel 30 százalékos – FTTH penetrációval, de 5 százalék felett jár a másik két balti állam, Szlovákia és Bulgária is, miközben Németországban, az Egyesült Királyságban vagy éppen Spanyolországban az 1 százalékot sem éri el az ilyen szolgáltatásra előfizetők aránya.

Hartwig Tauber, az FTTH Council Europe főigazgatója a Világgazdaság kérdésére elmondta: az első ránézésre meglepő tendencia magyarázata az, hogy miközben térségünkben, illetve a FÁK régióban az új előfizetők számára gyakran egyből legalább az épületig elérő üvegszálas hálózatot építenek ki a szolgáltatók, addig Nyugat-Európában, ahol elavultabb technológiával már a háztartások nagy részét lefedték a cégek, és így az internetpenetráció is nagyobb, nem sietnek a modernizációval. Ennek megfelelően egyébként Magyarország is kifejezetten jól áll nemzetközi összehasonlításban, hazánkban ugyanis 2011 végéig a háztartások 6,5 százalékába jutott el az ultragyors internet. Hartwig Tauber elmondta: itthon az elmúlt évek - különösen a 2010 és 2011 – dinamikus bővülést hoztak, ennek nyomán az FTTH-előfizetők száma mára elérte a 262 ezret. A szakember szerint a magyar piac sajátossága, hogy szétaprózott, számos vállalat kínál hasonló szolgáltatást, gyakran néhány száz előfizetőnek, s az FTTH Council adatai szerint még a legnagyobb piaci szereplő, a Magyar Telekom is csak 29 600 ügyféllel, azaz nagyjából 11 százalékos részesedéssel büszkélkedhet.

Az EU arra törekszik, hogy az FTTH terjedése egész Európában folytatódjon. Cél, hogy 2020-ra minden uniós háztartásban legalább 30 megabites maximális letöltési sebességet biztosító kapcsolat legyen, a lakosság fele pedig ennél is gyorsabb, 100 megabites sebességgel netezhessen.

Az FTTH Council Europe becslése szerint ez újabb lökést adhat a technológia terjedésének, így már 2016-ban 32 millió háztartás fizethet elő ultragyors internetre.

Hartwig Tauber főigazgató jelezte: a sorból várhatóan hazánk sem lóg ki, s a következő években is további bővülést hozhatnak.

Az FTTH Council Europe becslése szerint ez újabb lökést adhat a technológia terjedésének, így már 2016-ban 32 millió háztartás fizethet elő ultragyors internetre.

Hartwig Tauber főigazgató jelezte: a sorból várhatóan hazánk sem lóg ki, s a következő években is további bővülést hozhatnak.-->