Megszépül a Rudas és a Lukács

Mivel a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. még 2010-ben két pályázaton is sikeresen vett részt, ezért megkezdődhettek a Rudas és a Lukács gyógyfürdők felújítási munkálatai. A meglehetősen lerobbant állapotú Rudasban egyebek mellett új fűtési és szellőzte­tési rendszert, új vizesblokkot és büfét alakítanak ki, valamint korszerűsítik a világítást.

A BGYH tájékoztatása szerint a műemléki rekonstrukció költsége csaknem 493 millió forint, ebből 393 millió uniós támogatás. „A tervezési program legfontosabb célkitűzése a homlokzat és a tetőszerkezet felújítása, valamint a két épületrész közti szabad átjárás biztosítása úgy, hogy a fürdővendégek a fürdő összes szolgáltatását igénybe vehessék” – közölte a BGYH. A Lukácsban is megújul a fürdő több részlege, valamint új szolgáltatásokat, büfét, kávézót alakítanak ki. Felújítják a régi öltözőket és befejezik a napozóteraszt is. A beruházás költsége 1,3 milliárd forint, ebből egymilliárd az uniós támogatás. „A műemléki rekonstrukció érinti többek között a homlokzatot. Az iszapépületet és a termálfürdő épületét nyugaton összekötő épületszárnyat is felújítják, részben funkcióváltás is történik” – tudatta a fürdővállalat. A vendégek előtt eddig elzárt alagsori helyiségeket is megnyitják. A munkákra kiírt közbeszerzéseket mindkét esetben a Kalotherm Építészeti és Épületgépészeti Zrt. nyerte meg. A BGYH a Lukács és a Rudas fürdők felújításának kommunikációjára is keresett vállalkozót, a Közbeszer­zési Döntőbizottság azonban még márciusban megsemmisítette a tender eredményét. Az eljárást a Merlin Communications és a Wise Advisory Group alkotta konzorcium nyerte meg, összesen nettó 47,78 millió forintos árajánlattal.

A jövő évre vonatkozó fejlesztési tervek között szerepel a Gellért és a Széchenyi gyógyfürdő komplex gépészeti rekonstrukciója is. A fürdő korábbi, összesen 3,2 milliárd forint értékű beruházásai a vendégforgalom által közvetlenül érintett területeket érintette, de a működést biztosító gépészeti berendezések felújításai késedelmet szenvedtek, ezért is helyeznek nagy hangsúlyt erre. A budai Király fürdő jelenlegi állapota igencsak ellentmond nevének: nem nyújt túl előkelő látványt.

A másfél milliárdos felújításhoz a tervek már régen elkészültek, talán előbb-utóbb pénz is kerül. A fürdőben jelenleg nincs úszómedence, de átépítésével, a jelenleg kihasználatlan kádosztály megszüntetésével kialakítható lenne egy kisebb úszómedence. A koncepciót a Kulturális Örökségvédelmi Hi­vatal tervtanácsa jóváhagyta, és télen megkapta az elvi építési engedélyt is. „Az egészségturizmus a kitörés lehetőségét hordozza, hiszen szerte a világ­ban megfigyelhető, hogy a többhetes nyaralás helyett rövidebb utakat választ a közönség. E tendencia alól pedig egyedül az egészségturizmus a kivétel, mert megelőzésre vagy egy-egy kúrára továbbra is szívesen fordítanak akár heteket a vendégek” – mondta Sztojanovits Kristóf, a Magyar Turizmus Zrt. németországi és svájci piacért felelős igazgatója. A KSH adatai szerint tavaly gyógyszállodában és wellness-szállóban összesen 540 ezer vendég szállt meg, a gyógyszálló vendégeinek száma 20,7 százalékkal csökkent, míg a wellness-szállodáké 42,1 százalékkal nőtt. Tavaly a gyógyszállodákban 1,027 millió vendégéjszakát töltöttek el, ez szintén 20,7 százalékos csökkenés. A wellness-szállókban eltöltött vendégéjszakák ­száma 40 százalékkal 868 ezerre emelkedett.

Az egészségturisztikai motivációval beutazó külföldiek száma 2010-ben 1,8 millió főre emelkedett. A Magyar Fürdővárosok Szövetsége egy felmérés alapján úgy látja: a gyógyturizmus fejlesztését leginkább az utófinanszírozással működő pályázati rendszer gátolja.