Netes cégek, tőkepiaci praktikák

Gyorsan közeleg az év egyik legjobban várt tőzsdei eseménye, a Facebook elsődleges részvénykibocsátása (IPO). A világ legnépszerűbb, lassan 900 millió felhasználót kiszolgáló közösségi oldalánál elérkezett az idő, hogy a benne rejlő potenciált üzleti szempontból is kiaknázza. Persze a májusban – egyes hírek szerint 17-én, más források közlése alapján 24-én – esedékes, a becslések szerint ötmilliárd dollár körüli tőkebevonást megelőzően is szép összeget költött a társaság terjeszkedésre, erre példa az Instagram felvásárlása csekély egymilliárd dollárért, a tőkepiaci finanszírozás azonban új távlatokat nyithat meg a cég számára. Kérdés ugyanakkor, hogyan tud majd élni a vállalat és menedzsmentje az új lehetőségekkel, amelyekhez persze kötöttségek is társulnak, hiszen a több százmillió felhasználó mellett a jövőben számos tulajdonos igényeinek, érdekeinek megfelelően kell majd működtetni a céget, vagyis folyamatosan növekvő bevételre és nyereségre kell törekedni.

A Facebook tőzsdei megjelenéséhez mérhető eseményre legutóbb 2004 augusztusában került sor az internetes piacon, amikor a Google tette meg ezt a nagy lépést, és az azóta eltelt években elért eredmények tulajdonképpen igazolták a döntést. Az 1998-ban alapított Google a tőzsdei bevezetéskor mindössze 85 dolláros áron kínálta részvényeit – összesen valamivel több, mint 19,6 milliót – az érdeklődő befektetőknek. Nos, az eredmények önmagukért beszéltek, 1,67 milliárd dollárt sikerült 2004 nyarán bevonni, a társaság piaci értéke elérte a 23 milliárd dollárt.

Ugyanakkor a nagy lépés kapcsán szinte rögtön lehetett hallani olyan véleményeket, hogy a szigorúbb felügyelet, a tulajdonosoknak való megfelelési kényszer negatív irányba befolyásolja majd a társaság működési elveit. Kérdésessé vált, hogy az addig követett „no evil” filozófiát (vagyis a hagyományos nagyvállalati kultúra követését elutasító, az alkalmazottaknak komoly juttatásokat és szabadságot kínáló magatartást) képes lesz-e tartani a Google. A cég alapítói, Sergey Brin és Larry Page természetesen elkötelezték magukat a korábbi vállalati kultúra megőrzése mellett. Az azóta eltelt években ugyan nyilvánvalóan sok területen módosultak a cég működési folyamatai, de a munkakörülmények, dolgozói juttatások vagy éppen az inspiráló munkahelyi légkör vonatkozásában még mindig a kiemelkedő vállalatok között emlegetik a Google-t.

A társaság részvényeinek árfolyama egyébként a 2004-es tőzsdei bevezetést követően meredeken emelkedett, 2005 tavaszán már 200, ugyanazon év nyarán pedig már 300 dollár fölött járt az értékük. Az eddigi csúcsot 2007 decemberében érte el a cég papírjainak árfolyama, megközelítve a 715 dollárt, igaz, alig egy éven belül komoly mélységeket is megjártak a Google-részvények, hiszen 2008 novemberében, a gazdasági válság kirobbanását követően alig értek többet 200 dollárnál. Az azóta eltelt években nagyjából magukra találtak a papírok, április végén – 600 dollár körüli áron kereskedtek velük a NADAQ-on, a cég piaci értéke 190 milliárd dollár felett van.

A dotkom lufi felfújódásának idejébe enged bepillantást a Yahoo! története. Az 1994 januárjában alapított vállalkozás alig több mint két évvel később már elég érettnek látszott a menedzsment és a piac számára is ahhoz, hogy megjelenjen a tőzsdén. Nos, a kezdetek mindenesetre ígéretesek voltak, hiszen az eredetileg 13 dolláros áron meghirdetett részvények értéke az első kereskedési hét végére 33 dollár körül szintet ért el, a társaság piaci értéke pedig egymilliárd dollárra nőtt. Az ezredforduló előtti években látványosan fejlődött a vállalat. A csúcsot 2000 januárjában érte el a cég részvényeinek értéke, ekkor 118,75 dollárért cseréltek gazdát. Ám ezt követően a dotkom lufi kidurrant, és a Yahoo! papírjai is gyors zuhanásnak indultak, 2001 szeptemberére már csak alig több mint négy dollárt értek. Az elmúlt években vergődik a társaság. Lapzártánkkor 15,6 dollárt adtak egy Yahoo!-részvényért, a vállalat piaci értéke pedig 19,1 milliárd dollár volt.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Facebook sikertörténete meddig tart majd, az viszont biztos, hogy igen nagy érdeklődéssel várják a befektetők és nyilván maguk a riválisok is, hogyan sikerül a tőzsdére lépés a cégnek. A részvényesek felől érkező nyomás a bevételek és a nyereség növelésére ösztönzi majd a vállalatot, így a közösségi szolgáltatások mellett új piacokon is kénytelen lesz majd megjelenni.