BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elsők vagyunk fogászati turizmusban

Egyes becslések szerint mostanra globálisan is vezetővé vált Magyarország a fogászati turizmus területén. A szektorban ugyanakkor igen éles a verseny az országok között, így egyre fontosabb szerep jut a marketingnek.

Bár a gazdasági válság a fogászati turizmus területén is éreztette hatását, mostanra ismét növekedésnek indult a szektor. Tavaly mintegy hetvenezer külföldi érkezett hazánkba fogászati kezelésre, ami némi bővülés az egy esztendővel korábbihoz képest. A tavalyi adat érezhetően jobb a mélypontnak számító 2008-2009-esnél is, igaz a krízis előtti szinttől még elmarad – mondta lapunknak Szakonyi Gábor, a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületének alelnöke, a VitalEurope Fogászati Központ ügyvezetője.

A szakember szerint mostanra Magyarország világszinten is vezetővé vált az ágazatban, jelenleg ugyanis minden ötödik fogászati kezelés céljából külföldre utazó paciens Magyarországot választja. Európai részesedésünk nagyjából 40 százalékos, amivel már évek óta piacvezetőnek számítunk. A globális listán azonban eddig az amerikaiak által igen kedvelt Mexikó előttünk állt.

Magyarországot elsősorban természetesen nyugat-európai paciensek választják, 2011-ben a legtöbben Ausztriából, Nagy-Britanniából, Németországból, Olaszországból és Franciaországból érkeztek. Tavaly a fogászati kezelésre érkező külföldiek 65–70 milliárd forintot költöttek orvosi szolgáltatásokra, és a fogászati turizmus további 13–16 milliárd forint forgalmat generált a kapcsolódó szektorokban, így például a szállodai, és vendéglátó-iparban. Bár a 70 ezer turista az összes beutazó számához képest nem tűnik soknak, fontos megjegyezni, hogy az orvosi kezelésre érkező külföldiek kiemelkedően hosszú ideig maradnak Magyarországon: az átlagos fogászati turista minimum 5–8 vendégéjszakát tölt el hazánkban, de ez az időtartam a fogászati kezelés bonyolultságától függően akár 2 hét is lehet. Ráadásul egyre többen érkeznek kísérővel, családdal, így jelenleg hozzávetőlegesen 600–800 ezer vendégéjszaka köthető a szektorhoz.

Magyarország nem véletlenül ilyen felkapott célpont, itt ugyanis a betegek utazással, hotellel, étkezéssel együtt még mindig 50 százalékot spórolhatnak. Éppen ezért – ahogy erre Szakonyi Gábor felhívta a figyelmet – a külföldiek általában a komplexebb, drágább beavatkozásokat végeztetik Magyarországon: a legfrissebb felmérések szerint a betegek legalább 2 500 euró megtakarítás esetén indulnak el határon túli kezelésekre, az átlagköltés pedig 4 500 euró.

A fogászati turizmusban rejlő lehetőségeket ugyanakkor más országok is felismerték, így hazánknak egyre erősebb konkurenciával kell szembenéznie, különösen Kelet- és Dél-Európában, ahol a kezelések ára a magyarországival nagyjából egy szinten van. Ráadásul régiónkban egyre több helyen jelentős mértékű állami támogatásban részesül a szektor, ez pedig komoly versenyelőnyt jelenthet a helyi fogászati rendelőknek.

Bár állami forráshoz már itthon is hozzájuthatnak a fogászati rendelők, a támogatás szintje egyelőre elmarad a kihívó országokétól. Az Innováció a fogászatban nevű GOP- és KMOP-pályázatok – amelyekben 3,5 milliárd forintos keretet különítettek el kizárólag a fogászati rendelők és fogtechnikák részére – az idén január közepétől érhetőek el, s eddig közel 50 cég pályázott valamekkora összegre. Emellett a szektor vállalatai március elsejétől pályázhatnak a turisztikai célelőirányzat fogászati turizmus fejlesztésére elkülönített egymilliárd forintos keretére is. Itt a szakértők 40–60 pályázatra számítanak.

Az állami támogatásnál is nagyobb jelentősége lehet az ágazatban a következő években a megfelelő promóciónak. Szakonyi Gábor elmondta: a magyar fogászatok már most is komoly összeget fordítanak marketingre. Rendelői és egyesületi szinten is hirdetnek, s jelenleg bevételeik 20–25 százaléka megy el ilyen célra. A fogászatok szempontjából kedvező, hogy a célcsoport jól elkülöníthető, s ennek megfelelően viszonylag könnyen el is érhető. A leendő paciensek nagy része ugyanis vagy rendezvényeken, vagy az interneten tájékozódik, így a hazai fogászatok is ezeket a csatornákat használják: Szakonyi Gábor szerint a paciensek túlnyomó többsége, 50–60 százaléka az internetes hirdetéseken keresztül talál rá a hazai cégekre.

Sokan keresnek a neten

A Google szerint Európában évente 1,13 milliószor keresik külföldről a magyar fogászatokat. A legtöbb keresést Franciaországban észlelték, itt az éves szám a 300 ezret is meghaladja, de a társaság becslései szerint évente több mint százezer keresést indítanak Németországból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból és Svájcból is.

Tavaly Ausztriában a fogorvosra keresők között a nyolcadik legkeresettebb kifejezés a “fogorvos Magyarország” volt, a május elsejei hosszú hétvége előtt a „fogorvos” volt Ausztriában a legkeresettebb kifejezés egészségügyi témakörben.


Jandó Zoltán Sokan keresnek a neten A Google szerint Európában évente 1,13 milliószor keresik külföldről a magyar fogászatokat. A legtöbb keresést Franciaországban észlelték, itt az éves szám a 300 ezret is meghaladja, de a társaság becslései szerint évente több mint százezer keresést indítanak Németországból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból és Svájcból is.

Tavaly Ausztriában a fogorvosra keresők között a nyolcadik legkeresettebb kifejezés a “fogorvos Magyarország” volt, a május elsejei hosszú hétvége előtt a „fogorvos” volt Ausztriában a legkeresettebb kifejezés egészségügyi témakörben.

-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.