Vissza a tárgyalóasztalhoz

Kioltotta egymást az önkormányzati és a turisztikai lobbitevékenység, így legalább őszig továbbra is várni kell az új turizmus–vendéglátás-törvény megszületésére.

Nem dőlt el, hogy az önkormányzatok vagy a turisztikai vállalkozások lobbija lesz-e az erősebb. Mivel a kormány első olvasatban elvetette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmus–vendéglátástörvényhez készített előterjesztését, az érintettek mindent kezdhetnek újra elölről.

A kabinet döntése érthető, hiszen – mint azt korábban a Világgazdaság megírta – nem dőlt el, hogyan oszlik majd meg az önkormányzatok által beszedett napi idegenforgalmi adó (kúrtaxa) a helyi turisztikai szervezetek (TDM-ek) és az önkormányzatok között. A törvény elnapolásához már hozzászokhatott az ágazat: legalább 7-8 éve csiszolják a jogszabályt. Így nehezen érthető, hogy a kormány miért most utasította új turizmusstratégia kidolgozására az illetékes tárcát. Az NGM legújabb ígérete szerint ennek ellenére nem kizárt, hogy az új törvénytervezet ősszel a törvényhozás elé kerülhet.

„Vissza kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz. A törvénytervezet nem érdemelte meg, hogy a parlament elé kerüljön” – mondta lapunknak Hoffmann Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke. Szerinte az önkormányzatok által helyben beszedett kúrtaxa 30–35 százalékának kellene átkerülnie a turisztikai szervezetekhez. Vagyis ebből a forrásból a turisztikában érdekeltek, az abból élők vehetnék kézbe a helyi, régiós idegenforgalom irányítását, szervezését, mintegy átvéve az önkormányzatoktól.

Jelenleg minden kúrtaxa-forinthoz egy forint ötven fillért tesz hozzá a központi költségvetés. „Alulról felfelé képzeljük a finanszírozást, abból a forrásból, amiből Európa sikeres turisztikai térségei teszik: az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adóból, és nem annak állami kiegészítéséből. A szolgáltatók az adónak a szervezetet megillető részét közvetlenül egy önkormányzati alszámlára utalnák, ahonnan a pénz a TDM-ekhez kerülne. Ez az ágazat kifehérítését is szolgálná” – vélekedett Hoffmann Henrik. Azt is hangsúlyozta, hogy a TDM-rendszer egyben egy teljesen újfajta turisztikai irányítási rendszert is jelent települési szinten, amely csak úgy hozhatja a várt eredményeket, ha megfelelő logika szerint rögzítik a finanszírozását, hasonlóan a jól működő nyugat-európai példákhoz. Ezen múlik, hogy a következő 8–10 évben hogyan alakul a hazai turizmus sorsa. „Rosszabb és jobb is lehet az új tervezet, de az biztos, hogy a most elvetett változatban nem volt garancia a marketingfinanszírozás kérdésének megnyugtató megoldására. Lehetőség szerint minden év januárjában rögzíteni kellene a turisztikai célokra rendelkezésre álló forrásokat.

A költségvetési támogatást most nem normatív alapon határozzák meg, hanem az az éves állami költségvetés függvénye” – mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) titkára. A szervezet kevésnek tartja továbbá a helyi és a régiós TDM-ek részére a helyi idegenforgalmi adó összegéhez igazodó költségvetési hozzájárulás 10–15 százalékát biztosító hozzájárulást. Attól tartanak, hogy ha a törvény nem rendel elegendő forrást a térségi TDM-ek részére, azok előbb-utóbb működésképtelenek lesznek.

Ragaszkodnak bevételeikhez az önkormányzatok

Elvileg senkinek sem volt érdeke, hogy konfliktus alakuljon ki az önkormányzatok és az egyre több településen megalakuló turisztikai szervezetek (TDM-ek) között. A gyakorlat viszont mást mutat, a polgármesterek nem szívesen mondanának le a kúrtaxabevétel egy részéről, márpedig lehet, hogy ez késve bár, de akár ősszel törvénybe is foglaltatik. „Balatonlellén is nagyon sokat költünk arra, hogy kulturált körülmények fogadják a városunkba érkező turistákat. A szezonra történő felkészülés, valamint a nyári fenntartási munkálatok is jelentős összeget visznek el. Ezt a pénzt javarészt a kúrtaxabevételből teremtettük eddig elő. Ha azt megkurtítják, honnan veszünk forrást strandfenntartásra, a közparkok rendbetételére, virágosításra” – fogalmazott Kenéz István. Balatonlelle polgármestere elmondta: a városban öt éve próbálkoznak TDM-szervezéssel, sikertelenül. Szerinte nincs arra garancia, hogy a TDM-ek fellendítik a turizmust, ellenben az önkormányzatoknak kellene finanszírozniuk, mert a turisztikai szervezeteket pályázatokból nem lehet hosszú távon fenntartani.