Eltűnnek, vagy jön a feketepiac?

Az elektronikával és a számítástechnikával foglalkozó cégek körében több mint hatvanöt százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma az első negyedévben 2011 azonos időszakához képest, miközben országos átlagban 25 százalékkal emelkedett. A mutatók jelzik, hogy az elmúlt évek hazai gazdaságot sújtó csapásait nehezen viselte a szektor, igaz, az eljárások száma alacsony, az összes regisztráltnak alig négy százalékát teszik ki. Az esetek 70 százaléka végelszámolás, ezen belül is a kényszer-végelszámolások a legjellemzőbbek. Az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a vizsgált időszakokban csődeljárást pedig nem kezdeményeztek. A legnagyobb ütemben a végelszámolások nőttek, ezen belül pedig kiugróan emelkedett – közel megtriplázódott – az elrendelt egyszerűsített végelszámolások száma. Az eljárások alá vontak jellemzően 300 millió forint forgalom alatti, kisebb vállalkozások voltak. Mivel ezen társaságok bevételének nagy részét a tulajdonosok főállásuk mellett végzett tevékenységéről kiállított számlák alkották, a vállalkozásokat sújtó teher növekedésével ezen cégek fenntartása már nem rentábilis. Az elemzés szerint feltételezhetően ezen okokból döntöttek úgy a kisebb cégek, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében zárják be a vállalkozásukat. Kérdés, hogy a megszűnő vállalkozások bevételei a társasággal együtt eltűnnek, vagy a feketepiacra kerülve adózatlan és ellenőrizetlen formában jelennek meg.

Az ágazat szereplőit komolyan érinthette néhány nagyobb multi (egyebek között az Elcoteq, a Nokia) magyarországi gyáregységeinek bezárása, illetve kapacitásainak jelentős csökkentése is. A kormányzati intézkedések – az áfa vagy a járulékok emelése – szintén jelentős problémákat okoztak. Emiatt a piaci szereplőknek fel kell készülniük a növekvő kockázatok kezelésére az elektronikai cégek esetében is – tanácsolja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője.

A hitelbiztosító által vizsgált hazai cégek közül minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek; de az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők helyzete még az első negyedéves magas fizetésképtelenségi adatok ellenére is jobb, mint az országos átlag. A  kockázati szinteket is kibontva – a Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti – az látszik, hogy az 1 és 5 közé eső besorolásokban az ágazatot képviselők kisebb arányban kaptak üzleti szempontból kockázatosabb minősítést a hitelbiztosítótól. Ezen belül az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriába sorolt elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők aránya is alacsonyabb az országos átlagnál. A fókusz a középmezőnyön van, azaz a vízválasztó 5-ös és 6-os besorolásban lévőkön, melyek együttesen az ágazat cégeinek egynegyedét teszik ki. Lényeges kérdés, hogyan alakul idén ezeknek a cégeknek a megítélése – nemcsak ebben az ágazatban, hanem a hazai piaci szereplők egészére vonatkoztatva – hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor. Gyengébb teljesítmény esetén számos cég megítélése romolhat, mellyel tovább nő a kockázatosnak minősítettek aránya, közelítve az országos átlaghoz. Jó hír, hogy a Coface által vizsgált cégeket nézve ebben az ágazatban felülreprezentáltak a 7–10-es kategóriákba eső vállalkozások. Ennek egyik oka, hogy a szektor dinamikusan fejlődött az elmúlt időben. Másrészt ezek nagy részében multinacionális tulajdon(rész) van, azaz: biztosítottak, és élnek a kockázatkezelés eszközével, így mind békeidőben, mind válság idején képesek eredményesebben kivédeni a követeléskiesésből eredő veszteségeket – osztja meg tapasztalatait az ügyvezető. A követelésbiztosítás, a vevőminősítés és a folyamatos monitorozás miatt stabil és jól fizető vevőkörrel rendelkeznek. Ez kihat a szállítói láncban található összes partnerre is, hiszen egy-egy dominó eldőlését képesek semlegesíteni és a fizetésképtelenséget egy-egy cégre korlátozni.

Vannak módszerek a likviditási problémákra való felkészülésre

Korai információgyűjtést, cégminősítést, monitoringszolgáltatások igénybevételét javasolja a Coface. Ezek egyre szélesebb körben és mind mélyebb információtartalommal érhetők el. Van olyan eset is, amikor még így sem sikerül kiszűrni a kockázatot, de ilyenkor is ajánlott a gyors és hatékony reakció. Ma már nem szabad túlzottan türelmesnek lenni: akár 30–60 napos fizetési késedelem esetén is fel kell lépni a vevővel szemben, ugyanis igen hamar bekövetkezhet a partner fizetésképtelenségi eljárás alá vonása, és jobb eséllyel jut nagyobb arányban pénzhez az, aki időben a követeléskezelést választotta, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot. Érdemes mások jó tapasztalataiból is meríteni – a 2008–2009-es válság idején sok cég nem a hitelbiztosítási szolgáltatásokon spórolt, és ez többszörösen meg is térült számukra a válság évei alatt.