A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a kerékpáros turisták átlagosan 15 százalékkal magasabb költési hajlandósággal bírnak, 7–11 napra kelnek útra, 55 százalékuk településtől településig teker, 40 százalékuk csillagtúrákat szervez, 5 százalékuk városlátogatás közben használ kerékpárt, és 90 százalékban az önálló szervezésű utazás a jellemző. Vannak persze szervezett utak is: egy négyéjszakás Balaton-kerülő túra például a főszezonban 63 ezer forintba kerül. Egyre több hazai szállásadó is felismeri a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket. Minimum elvárás tőlük, hogy zárt, fedett helyen tudják elhelyezni a vendégek kerékpárjait, valamint minimum 2 napra való, kidolgozott kerékpártúra-ajánlattal rendelkezzenek, amelyekről térképet biztosítanak.
Persze a kerékpározáshoz utak is kellenek. Ha kiépül a tervezett infrastruktúra, a kerékpáros turizmus kiegészítheti, mi több, hosszabb távon érezhető pluszlökést adhat a balatoni idegenforgalomnak. „A magyarok körében nagyon népszerű, egyfajta teljesítménytúra, kellemes kirándulás a Balaton megkerülése. Gyakori, hogy baráti társaságok, családok évente megteszik a távot. A külföldiek másként állnak hozzá, ők is lekerekezik az utat, ám közben megszállnak egy-két napra, s közben úgynevezett háttérkirándulásokra indulnak” – mondta Tar László, a Nyugat-balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. vezetője. A 2015-ig tartó fejlesztési projektben javasolták, újítsák fel a Balatoni Bringakörutat, az ugyanis több helyütt rendkívül rossz állapotú. A nemzetközi szabványok által javasolt 2,75 helyett néhol 1,8 méter a szélesség, de akadnak 80 centisek is. Ami biztosan eredményt hozna, az a Kis-Balaton körüli kerékpárút kiépítése, de csak úgy, ha azt összekötnék a balatoni szakasszal. A szűkebb régiónál maradva pedig a Keszthely–Hévíz közti kerékpárút mielőbbi összekötését szeretnénk elérni. Az iroda hatvan kerékpárt állított forgalomba térségi pályázati forrásokból. A 3,6 milliós beruházás az egész régiót szolgálja: Keszthelyen, Zalakaroson, Gyenesdiáson, Vonyarcvashegyen, Balatongyörökön és Hévízen (ahol már korábban megvalósult a beruházás) is kölcsönözhetőek a kerékpárok. A rendszer sajátossága, hogy bárhol leadhatók a biciklik: vagyis ha valaki Keszthelyen kölcsönzött kerékpárt, de Zalakarosról nem szeretne visszatekerni, akkor ott is leadhatja kétkerekűjét.
Ez a beruházás azonban egyike a ritka kivételeknek. A pályázati rendszer ugyanis nem kedvez a kerékpáros turizmus fejlesztésének. A pályázók az előkészítés költsége és az előfinanszírozás és az ebből eredő magas kockázat miatt sok esetben belebuknak, vagy el sem tudnak kezdeni ilyen projekteket. Idén az Új Széchenyi Terv keretében a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztését szolgáló pályázatokat 6,35 milliárd forinttal támogatja az Európai Unió és a kormány. Ebből a keretösszegből félmilliárd forintot kifejezetten a kerékpáros turizmus fejlesztésére különítettek el. Július 1-jétől augusztus 31-ig gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozások, költségvetési, illetve nonprofit szervezetek pályázhatnak a konstrukcióra. Az már biztos, hogy mintegy 1,3 millió euró összköltségű pályázat keretében végeznek kerékpáros turisztikai fejlesztéseket Vas és Zala megyében, valamint a Muravidéken 2014 őszéig.
Csak összehasonlításképpen: az European Cyclists’ Federation (ECF) legutóbbi felmérése szerint az évi közel 3 milliárd kerékpáros turisztikai utazás az európai gazdasághoz közel 60 milliárd euróval járul hozzá. Az ECF úgy becsüli, hogy a legalább egy éjszakát eltöltő kerékpáros turisták száma elérheti a 26 milliót, ami az EU tagállamok lakói által generált utazások mintegy 3 százaléka.
Főleg a németek jönnek
Hazánkban közel 1500 kilométer turisztikai célra alkalmas, kitáblázott kerékpárúton biciklizhetünk. A kisforgalmú mellékutakat is magába foglaló országos kerékpáros törzshálózat hossza 2500 kilométerre tehető. Kerékpáros útvonalaink közül a legforgalmasabbak és legnépszerűbbek azok az útvonalak, amelyek egybefüggő túrahálózatot képeznek, vagy a nemzetközi kerékpáros hálózat tagjai (például Balatoni Bringakörút, EuroVelo 6, EuroVelo 11, Tisza-tó körüli túrák). Magyarországra főleg német, holland, osztrák és szlovák kerékpárosok érkeznek, átlagos napi költésük napi 15 ezer forint körül mozog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.