Mindenki mindenki ellen

A 2013-as költségvetésben mégis nevesítve szerepel a beszedett idegenforgalmi adó minden forintja után járó 1,5 forintos állami támogatás. Ez azért fontos, mert a büdzsé eredeti szövegéből kimaradt ez a tétel, ami pedig a számítások szerint mintegy 9,5 milliárd forint támogatást jelent az érintett önkormányzatoknak. „Az igazi siker persze az lenne, ha a készülő turizmustörvényben benne maradna az a paragrafus, miszerint ezt a támogatást turizmusfejlesztésre, illetve -marketingre kell költeniük az önkormányzatoknak” – közölte a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség. A költségvetésben 12 milliárd 341 millió forint áll a Turisztikai Célelőirányzat rubrikában, ebből 6 milliárd jut a Forma–1 támogatására, a fennmaradó több mint 6 milliárd pedig jó esetben teljes egészében a Magyar Turizmus Zrt. működési és marketingköltségeit fedezi.

Országmarketingen kívül fej­lesztésekre is jut pénz, hiszen az Új Széchenyi Terv pályázatain keresztül több mint 87 milliárdos támogatással valósulhatnak meg turisztikai beruházások. Az ország minden régiójából várja a pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség augusztus 31-éig. A forrásokért hatalmas verseny várható például a gyógyfürdővel rendelkező települések – Zalakaros, Hajdúszoboszló, Gyula, Hévíz – között. Makó például már nyertesnek érezheti magát, hiszen az idén tavasszal befejeződött közel 3,2 milliárd forintos fürdőfejlesztést másfél milliárddal támogatta az Európai Regionális Fejlesztési Alap.

Sorba állnak majd a pénzekért a balatoni települések is. „Még most sem tökéletes az összefogás. A piacvédelem szempontjából is fontos lenne, hogy minél több helyi vállalkozó társuljon be a TDM-ekbe” – mondta Hoffmann Henrik, a Balaton Regionális TDM szövetség elnöke. A TDM-ek civil turisztikai önkormányzatokként működnek, összefogják a helyi vállalkozásokat. Szerinte egységesíteni kell a Balaton régiót, átfogó turisztikai koncepció mellett marketing- és költségtervre van szükség, mert úgy hatékonyabb lobbiszervezetként működhetnének. Hogy még bőven van hová fejlődni, azt jól mutatja, hogy a 179 települést magába foglaló régióban csak 21 TDM szervezet működik. „Siófok, Fonyód vagy Keszthely sem képes egy kategóriába kerülni, például, a horvát tengerparttal. Márpedig a nagyobb turisztikai egységekkel kellene versenyezni a vendégekért, nem egymással” – mondta.

A forrásokért folytatott versenyben a Balaton legnagyobb riválisa Budapest. „Az egységes üzenet megteremtése azonban nem könnyű folyamat egy egységesség híján működő városban, így Bécs és Prága nagyon elhúzott tőlünk” – fogalmazott Molnár József, a Budapesti TDM igazgatója. Bizonyos fejlesztésekre azonban akad forrás, így például a kormány által nemzetgazdaságilag is kiemeltté nyilvánított, 8,5 milliárd forint értékű – teljes mértékben uniós forrásokból megvalósuló – beruházással a Várbazár és környéke lehet a főváros új turisztikai ékessége 2014-től.

Nyugat-Dunántúl: helycserés támadás

A főváros és a Balaton után a Nyugat-Dunántúl Magyarország harmadik legerősebb idegenforgalmi régiója, városai között azonban nincs nyoma az összefogásnak. Sopron például nem sokkal azután, hogy Győr lehagyta a vendégéjszakák számában, külön kampányt indított a Magyar Turizmus Zrt. segítségével. Mosonmagyaróvár is beszállhat a versenybe, mert 1,5 milliárd forintos beruházással megnyílik a FUTURA Élményközpont, ahová évi 80 ezer látogatót, köztük sok külföldit várnak. „Egy kisváros nagy dobása” – így jellemezte a többségében uniós támogatásból megvalósuló kiállítást Nagy István polgármester. Hozzátette: régóta tervben volt egy olyan attrakció, ami a hátán cipelhetné a város turizmusát, és elősegítené, hogy a Szigetköz a Nyugat-Dunántúl kiemelt desztinációja legyen.