Ez utóbbiak a kaposvári tervvel ellentétben nemcsak hőt, hanem villamos energiát is előállítanak majd gázmotorok felhasználásával. Áramukat a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében adják majd el a Mavir Zrt.-nek támogatott áron. Egy nagy átadáson már ebben az évben is túl vagyunk: márciusban avatták Szeged mellett az EDF DÉMÁSZ többségi tulajdonában lévő, 600 kilowatt áram és 612 kilowatt hőteljesítményű biogázerőművét 1,3 milliárd forintból.
A beruházások lendülete azért is érdekes, mert továbbra sem tudni, milyen támogatási rendszer vonatkozik a megújuló energiahordozó hasznosításából származó energiára 2013-tól. A szerencsét próbáló vállalkozásokat azonban a mostani KÁT is vonzza, de kihasználhatják az agráriummal való együttműködésből fakadó szinergiákat is, épp mint az említett EDF DÉMÁSZ. Máskor éppen agrárcégek indítanak ilyen projekteket, hogy a maguk hasznára fordítsák az egyébként is veszélyesnek minősülő hulladékaik költséges megsemmisítését.
Tavaly az országban 31, villamos energiát is termelő, biogáz-hasznosító üzem működött, ebből 17-et 2011-ben adtak át. (A legrégebbit, egyben a második legnagyobb kapacitásút Nyírbátorban 2003-ban.)
Miután a hazai biogázüzemek által előállított villamos energia közel egészét a KÁT rendszeren keresztül értékesítik, a Magyar Energia Hivatalnak az e szegmensre vonatkozó statisztikái országos érvényűnek tekinthetők.
Eszerint az említett 31 biogázerőmű a múlt év végén 28,46 megawatt beépített kapacitást képviselt, ami 2010-hez képest több mint másfélszeres növekedést takar. Együtt körülbelül egymilliárd forint áramár-támogatást kaptak. Még jobban, körülbelül 70 százalékkal nőtt az ezen erőművek által előállított villamos energia mennyisége.
Több mint a harmadával 7,4 megawattra bővültek a szintén támogatott depóniagáz-hasznosító kapacitások is, a szennyvízgáz-hasznosítás viszont szinten maradt 0,33 megawattal. Igaz, utóbbiból az országban nyilvántartanak olyan – bő 11 megawatt – kapacitást is, amely nem része a KÁT rendszernek.
A hazai biogáziparnak ma inkább a fejlődési tendenciája, mint a mérete a számottevő. Az ország teljes áramtermelésén belül az összes megújulóalapú energia tavaly 6 százalékot tett ki, ebből a biogáz-előállítás csak 3,58 százalékot képviselt. (A legjelentősebb a biomassza volt 59,89 százalékkal, majd a szélenergia 24,37 százalékkal, illetve a vízenergia 8,62 százalékkal.)
Van elég alapanyag
Hazai forrásokból alapvetően biztosítható lesz a biogáz-, biodízel- és bioetanol-előállítók 2020-ig tervezett gyártásának alapanyaga a KPMG tanulmánya szerint. A tervek alapján 2020-ra 250 megawattnyi biogáz-tüzelésű kiserőmű létesül az országban, ezek kiszolgálásához 20 petajoule energiatartalmú biogáz-üzemanyagra lesz szükség. A KPMG úgy számol, hogy a biogáz-alapanyagok közül egyedül a silókukoricát kell mindenképpen megvásárolni, de elvileg enélkül is nagyon jól meglehetnek a biogáztermelők a többi forrás bősége miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.