Feltápászkodhat a falusi turizmus

Az utóbbi években több csapás is érte a falusi turizmust, ami nem múlt el nyom nélkül: a férőhelyek és vendéglátók száma jelentősen csökkent, a korábbi közel 800 ezres vendégéjszaka után most csupán 300 ezer vendégéjszakás forgalmat tud felmutatni az ágazat. Ennek oka egyrészt a beszűkült piac, másrészt a szigorúbb szabályozás is. „Visszajelzések alapján kismértékben talán sikerül javítani a 2011-es eredményeken, de a 2008-as szinttől nagyon messze vagyunk” – mondta lapunknak Horváth Balázs. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség (Fatosz) irodavezetője hozzátette: a legnépszerűbb régió változatlanul Észak-Magyarország, a Tisza-tó, Dél-Dunántúl és az Őrség. Mivel eltérően értelmezik és alkalmazzák a megyékben a falusi turizmus fogalmait, szükség lenne az alapfogalmak, köztük a falusi szálláshely, a falusi vendégasztal, a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység meghatározására.

Ez az ágazat – amely a vidékfejlesztés egyik kulcsfontosságú eleme – a korábbi években a hazai turizmus egyik sikerágának számított. A falusi turizmus adómentességének 2009-es eltörlése miatt azonban sokan végleg abbahagyták vagy felfüggesztették a tevékenységüket. Korábban egy évben 800 ezer forintig nem volt adófizetési kötelezettség, csak regisztrálták a vendégforgalmat, és csupán az azon felüli részt kellett bevallani, illetve befizetni. Az adóbevallások készítése a főként nyugdíjas vendégfogadók számára vált teherré. Ezenfelül további 400 ezer forintos jövedelmig mentesültek az adófizetés alól, ha úgynevezett „vendégasztal” szolgáltatást nyújtottak. Ez utóbbi kategóriába tartozott például a kézműves-bemutatók szervezése, a szálláshelyen történő étkeztetés, illetve az otthon készített termékek árusítása.

Horváth Balázs elmondta: tisztában vannak az ország gazdasági helyzetével és a realitásokkal, de például az őstermelőkhöz hasonlóan a falusi vendéglátást végző magánszemélyeknek is adókedvezményt kellene kapniuk a fejlődés érdekében. Azt is hozzátette: az OTP-vel még a nyáron megállapodtak, az MKB-val és a K&H Bankkal pedig folyamatosan tárgyalnak arról, hogy az általuk kibocsátott SZÉP-kártyát a csatlakozni kívánó falusi szállásadók jelentősen egyszerűbben fogadhassák el. „A mi szállásadóink túlnyomó többsége természetes magánszemély, kis- és mikrovállalkozás, akik közül sokan jelezték, hogy szeretnének elfogadóhellyé válni, de egyrészt nem feleltek meg a bankok feltételeinek, másrészt óckodtak is az új eszköz használatától. A honlapunkon keresztül tettük lehetővé, hogy a vendégek használhassák a plasztiklapra kapott juttatásaikat. Ennek jövő nyárra lehet pozitív hatása, idén csak egyfajta próbaüzem volt, de a következő szezonra már bemelegedhet a rendszer” – fogalmazott a Fatosz irodavezetője.

A szakmabeliek szerint a falusi turizmus népszerűsége többek közt annak köszönhető, hogy folyamatosan javul a szálláshelyek minősége, s bővül az ott igénybe vehető szolgáltatások palettája. A hagyományos falusi turisztikai szolgáltatások mellett egyre több szálláshelyen biztosítanak wellness jellegű szolgáltatásokat is, például szaunát, jacuzzit vagy medencét.

Semmi ne maradjon!

Másfél hónap múlva elveszítik értéküket az üdülési csekkek, így minden bizonnyal felhasználási roham várható, ami milliárdos forgalmat generálhat a turizmusban. Szilveszterkor lejár a SZÉP-kártyák 2011-ben feltöltött egyenlegének érvényességi ideje is, a 2012-es feltöltésekkel 2013. december 31-ig tudunk fizetni. Kellő motivációt jelent, hogy a SZÉP-kártyát szabályozó rendelet szerint az érvényességi idő alatt fel nem használt keretet a kártyát kibocsátó intézmény zárolja, sem a kártyabirtokos, sem a munkáltató számára nem utalják vissza.