Lehetőségek az ásványvagyonban

Téves az a nézet, hogy szegények vagyunk energiahordozókban. Igenis van bőven szenünk, lignitünk, nem hagyományos szerkezetben lévő gázunk, és nagy a geotermikus potenciálunk is, még ritkaföldfémünk is van, derül ki az Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Tervből.

 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján most megjelent terv olyan fő intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek lehetővé teszik az ország ásványvagyonával való ésszerű gazdálkodást, azon keresztül energiaimport függésünk mérséklését, ellátásbiztonságunk növelését. Az intézkedések ásványvagyonunk friss felmérésén alapulnak, meghatározzák az ország ásványvagyon gazdálkodásának prioritásait, felvázolják a jövőképét, mielőtt magát az intézkedéscsomagot leírnák.

Az említett intézkedések hat pontból állnak. Ezek a területet érintő szakmai kultúra fenntartása és oktatása, maga az ásványvagyon-nyilvántartás, adatkezelés és nyersanyag-feltárás, k+f és mintaprojektek indítása, a gazdasági és az intézményi feltételrendszer biztosítása, a vonatkozó stratégia megalkotása, végül pedig egy olyan gazdasági modell kidolgozása, amely megfogalmazza a hazai ásványvagyon fenntartható hasznosítását.

A piaci szereplők persze elsősorban arra kíváncsiak, mely nyersanyagok, energiahordozók bányászata élvezhet elsősorban elsőbbséget, és mely területek fejlődése lesz kevésbé látványos. Ennek alapján az ország lignit- és barnaszén bányászatáról a terv kimondja (az MTA ajánlását is figyelembe véve), hogy jelenlegi, évi 9,10 millió tonnás felhozatalunk legalább évi 15,5 millió tonnára, de akár 20,00 millió tonnára is növelhető reálisan. Tulajdonképpen megkétszerezhető az a primerenergia, amely „a környezetvédelmi gyakorlatnak megfelelő minimum 41 százalékos erőműhatásfokkal számolva 55, illetve 73 petajoule hasznos energia előállítását biztosíthatja.”

Szénhidrogénvagyonunk jelenleg 23 millió tonna kitermelhető olajból és 74 milliárd köbméter földgázból áll. Az elmúlt 10 évben mindkét energiahordozóból nőtt az importfüggésünk. Ma a hazai igényeknek csak a 10 százalékát fedezzük Magyarországon termelt olajból, és a negyedét belföldi gázból. A terv a még fel nem fedezett, reménybeli, 641 millió tonna kőolaj-egyenértéknyire tett készletek felkutatása érdekében sürgeti a területen folyó kutatások intenzitásának növelését. Előrelépést szeretne a nem hagyományos szerkezetben lévő gázunk kitermelhetőségének felmérése, javítása területén is. Kitér a meglévő importforrások mellett az új behozatali lehetőséget felkutatásának fontosságára is.

Uránvagyonunk hasznosítása mellett szól, hogy a Nemzeti Energiastratégai hosszú távon számol a hazai nukleáris energia-termeléssel, amely jelenleg a legolcsóbb villamos energiát szolgáltatja az országban. Az 1997-ben leállított pécsi uránbánya még 26,8 millió tonna uránérceet rejt, igaz, a bánya felhagyása előtti időszakénál nehezebben hozzáférhető rétegekben. A terv három hazai uránlelőhelyet sorol fel (Nyugat-Mecsek, Bátaszék-Leperdpuszta és Dinnyeberki), ezeken együtt reálisan 27 311,5 ezer tonna uránérc hozható fel, amiből 31 443,95 tonna uránt lehet kinyerni. Utóbbi 4295 petajoule energiát jelent.

A ritkaföldfémek iránti ipari keresletet az elmúlt években a műszaki fejlődés serkenti. A Magyarországon ötféle forrásban fellelhető ritkaföldfémek esetében azonban csak a vörösiszapból kinyerhetőkről vannak megfelelő adatok. Ennek alapján a mintegy 50 millió tonna iszapban 52-60 ezer tonna ritkaföldfémmel rendelkezünk, készletünk az ezen fémtípus összes fajtáját képviseli.

Megújuló alapú energiatermelésünkön belül a geotermia 2010-ben 9 százalékot képviselt, ami éves szinten 4,5 petajoule (hő)energiát jelent. Kétféle geotermikus vagyonunk van, a bányászathoz köthető, úgynevezett sekély geotermia, és az általában hőszivattyúval hasznosított mély geotermia. Előbbiből talajszondákkal reálisan évi 18,3 petajoule, kutas rendszerrel évi 1,8 petajoule, és talajkollektorokkal évi 3,1 petajoule termelhető ki. Mély geotermiából ezer kutat feltételezve, Pannon korú rétegekből évi 60 petajoule, pre-pannon rétegekből, 700 kúttal további évi 130 petajoule nyerhető. Mindebben például a földgázfűtés kiváltása szemponjtából lát lehetőséget a terv.

Végül foglalkozni kell az ipari termeléssel keletkező szén-dioxid földalatti elhelyezésének lehetőségével is. Erre az országban (a még művelés alatt álló gázlelőhelyeken, a munka felhagyása után) 22 település közelében lesz lehetőség. Ezek együtt mintegy 200 millió tonna tárolókapacitást képviselnek, és beléjük összesen évente egymillió tonna szén-dioxidot lehet majd besajtolni. Jelenlegi is vannak viszont több formációban, hat térségben sósvizes, rezervoárjaink, s persze kierült gázmezőink is.