A bővülés mértéke így – nyilatkozta Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző a Világgazdaságnak – elmarad a várt 4,5–5 százalék körüli értéktől. Ennek hátterében kisebb mértékben az amerikai, nagyobbrészt az európai piac kedvezőtlen alakulása van. A növekedés ténye ugyanakkor azt jelzi, hogy a válság ellenére is érvényesül a gyógyszerpiac természetes fejlődése, amelyet az átlagos életkor emelkedése és az ezzel együtt járó növekvő gyógyszerfogyasztás, az új, drága gyógyszerek megjelenése okoz.
A legmagasabb növekedési ütemet 2012-ben is a feltörekvő piacok (Kína, Brazília, India, Dél-Korea, és Oroszország) érték el. Szakértői becslések szerint Kína hamarosan a harmadik legnagyobb gyógyszerpiaca lesz, és akár már 2013-ban elérheti a 40 milliárd dolláros forgalmat.
A magyar gyógyszerpiac, ahol csak az átlagos életkor növekedéséből adódó többletfogyasztásnak 3–3,5 százalék körüli növekedést kellene eredményeznie, 4,5 százalékkal, 624 milliárd forintról 596 milliárd forintra zsugorodott. A közforgalmú orvosságok piaca ennél is nagyobb mértékben, 9,3 százalékkal, 572 milliárd forintra esett vissza.
A szakember szerint ez azt jelzi, hogy a gyógyszerkiadások lefaragását célzó kormányzati törekvés sikerrel járt, kérdés azonban, ez hosszú távon hogyan hat a lakosság egészségi állapotára. A megszorítások következményeként ugyanis több éve várnak támogatásra olyan – elsősorban onkológiai, szív- és érrendszeri betegségekre ható – innovatív készítmények, amelyek egészségnyereséget produkálnának.
Az új készítmények piacra kerülésének elodázásában leginkább hátrányosan érintett cégeket tömörítő Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak lapunknak: „Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az állami szerepvállalás csak nagy áldozatok árán, más területek, ágazatok kárára növelhető. Jóllehet a jelenlegi igen alacsony szinten lévő finanszírozás növelésére lenne szükség, mégis az innovatív gyártók a támogatás hatékonyabb felhasználásában, új finanszírozási modellek kialakításában, valamint további források bevonásában látják a helyzet hosszabb távon való megoldását.”
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója, Ilku Lívia emlékeztetett: a gyógyszerpiac természetes fejlődését gátló intézkedések miatt jelentősen romolhatnak a Magyarországon beruházó, hazai munkaerőt foglalkoztató, itt adót fizető hazai gyártók piaci lehetőségei. Mint azt a Századvég Gazdaságkutató megállapította: közvetlenül és a tovagyűrűző hatások révén együttesen 855,6 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő 2010-ben a Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak. A vállalkozások fejlődése vagy esetleges hanyatlása ezért a gazdaság egészére erőteljes hatással van – húzták alá.
Drágábbak helyett olcsóbbak
Az elmúlt években jelentős volt a szabadalmi védettséget elvesztő készítmények piacra gyakorolt hatása. A korábbi években még százmilliárd dollár forgalmat adó termékek helyett megjelentek azok olcsóbb generikus változatai. A szakemberek azzal számolnak, hogy a generikus piac 2014-re eléri a világ teljes gyógyszerforgalmának 27 százalékát. Magyarországon ennél már most lényegesen nagyobb arányt, 36,2 százalékot képviselnek a generikumok, de Lengyelországban már a gyógyszerpiac több mint felét, míg Spanyolországban mindössze a 8,4 százalékát teszik ki az összforgalomnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.