Internetelérés a sztratoszférából is

Tovább bővül az internetet használók aránya a világban. A Nemzetközi Távközlési Unió(ITU) előrejelzése szerint az év végéig 2,7 milliárd ember, a Föld lakosságának csak a 39 százaléka használja majd a világhálót. Ráadásul nagyon egyenlőtlen elosztásban: a fejlett világban az arány 77, a fejlődőben csak 31 százalékos.

A nagysebességű szélessávú hozzáférés a legfejlettebb ázsiai országokban – Dél-Koreában, Hongkongban és Japánban a legelterjedtebb. Ugyanakkor Afrikában a vezetékes szélessávú előfizetéseknek csak kevesebb, mint 10 százaléka nyújt 2 Mbit/s feletti sebességet.

Az elmúlt öt évben zuhantak a vezetékes szélessávú internet árak, a csökkenés mértéke globálisan és átlagosan 82 százalékos volt. Ma már 700 millió vezetékes szélessávú előfizetés van a világban, a penetráció mértéke ezzel megközelíti a 10 százalékot. Iparági előrejelzések szerint pedig az idén év végéig a vezetékes előfizetések száma a fejlődő országokban meghaladja majd a fejlett országokban meglévőket. Ezzel együtt is nagyon nagy marad a szakadék a penetrációt tekintve: az előbbi országokban ez 6,1, az utóbbiakban pedig 27,2 százalékos.

Más a helyzet a mobil szélessávú szolgáltatásokkal. A fejlődő világban a mobil széles sáv egyelőre jóval kevésbé megfizethető, mint a fejlett világban, Pedig a mobil változat amúgy olcsóbb, mint a vezetékes. A fejlődő országokban, átlagosan ugyanis a bruttó nemzeti jövedelem(GNI) 18,8 százalékába kerül a havi előfizetéses mobil szélessávú csomag 1 GB adatátvitellel, míg ennek „párja” hálózati internettel a GNI 30,1 százalékba.

Ami Európát illeti: ezen a kontinensen a legmegfizethetőbb a szélessávú net: az előfizetéses elérhetőségek átlagos alapdíja nem éri el az egy főre jutó GNI 2 százalékát sem. Ugyanakkor Afrikában az 1 GB adatátvitelt biztosító, modemes szolgáltatás ára meghaladja az egy főre jutó GNI 50 százalékát is.

A mobil internet terjedéséhez hozzájárulhat a Google kísérlete is: a Project Loon keretében meteorológiai ballonokra szerelt, napelemmel működő eszközöket juttatnak el a sztratoszférába, 3G internet hozzáférést biztosítva a legeldugottabb vidékek lakóinak is. A projekt első felhasználója: egy új-zélandi farmer. Egyelőre Új-Zélandon eresztettek a magasba 300 ballont; ezek mintegy 20 kilométeres magasságig jutnak el, s onnan szolgáltatnak kísérletképpen 50 tesztelő számára. A ballonos net sebessége megegyezik a földi 3G mobilhálózatéval.