Ahol hinni kell a csodákban

Mit gondol az átlagos utazó, ha lehetősége akad eljutni Izraelbe? Bizonytalan. Nem veszélyes vállalkozás-e ez?! Milyen lesz ott a sok szélsőségesen vallásos ember közt?

Nemhogy nyugalom, békés együttélés fogad, és az emberek jóval bizakodóbbak, mint egyes politikailag higgadtabb országokban. Az izraeliek, legyenek zsidók, arabok, keresztények, netán ott dolgozó európaiak, szemmel láthatóan imádnak és tudnak élni, jókat esznek, sokat ünnepelnek, habzsolják a kultúrát, mosolyognak, sétálnak, beszélgetnek, bíznak egy szebb jövőben, és ha kell, összefognak, hogy tegyenek is érte. Mert hol képzelhető még el, hogy a lakosság a facebookon meghirdetett mozgalom keretében levitesse a benzinárakat? Miért fontos egy városnak, mint Tel-Avivnak, hogy minden pontján ingyenes legyen a wifi mindenki számára?

Ennek a mély közösségi szellemnek az előképe ott volt a hajdani kibucokban, amelyek ma már inkább gazdasági szervezetek, mint kommunák, de az együttműködés és az építés fantasztikus képessége megmaradt az országban.

Jeruzsálem imádkozik Nem nagy ország Izrael, mégis igen sokféle. „Haifa dolgozik, Jeruzsálem imádkozik, Tel-Aviv szórakozik” – mondják. És valóban, nem sok hasonlóság van a nagyvárosok közt. Jeruzsálem a világ számos vallásának spirituális központja. A város látványa az Olajfák hegyéről maga a káprázat. És a Kotelnél, a Siratófalnál imádkozó zsidók, a Via Dolorosára érkező keresztény zarándokok, a mecsetből felhangzó müezzin hívó szava teljesen elvarázsolja a lelket. A zsidóság számos ága, formája létezik, és az emberek kipája, öltözete jelzi, hova tartoznak. Igen erős a keresztény szellem is. Noha máig vitatják, merre volt az igazi Golgota. A Via Dolorosa, az egyes stációk megjelölésével fantasztikus élmény. Jézus szelleme ott lebeg Jeruzsálem felett. Mindeközben csodálatos Szukja, arab piaca van a városnak, ahol mindent kapni, amit bármelyik arab országban is. Mondjuk itt nehezebben engednek az árból, egy szukban szokatlan, hogy tényleg annyiba kerülnek a dolgok, mint amennyit jeleznek.

Az első vacsora Az izraeli Idegenforgalmi Minisztérium vendégeiként a legjobb éttermekbe jutottunk el Jeruzsálemben, Tel-Avivban. De egyébként is: jók az éttermek, mert a helyiek sokat járnak el enni. Ilyen sokrétű, kifinomult és ízletes konyhát kevés helyen találni. Mindent tud és mindennel szolgál, ami jó az arab, a mediterrán, a kelet-európai vagy a nyugat-erurópai étkezésben. (Természetesen a disznóhúst kivéve, bár Tel-Avivban az is kapható.) Minden gyümölcs tökéletes: nem csak az egzotikusok; hatalmasak az eprek, mézédesek a banánok, a jaffanarancsról nem is beszélve.

Izrael nemzeti eledele a humusz, arab eredetű, mégis talán itt fejlesztették a különböző fajtáit tökélyre. Izraelben szeretik a sokféle előételt, amelyek között van arabos padlizsán, csicseriborsó, de éppúgy lengyeles cékla vagy olasz falatkák. A különböző országokból idetelepült emberek magukkal hozták kedvenc ételeiket.

A tenger színe Kicsit szürke, nagyon sós, és igazán furcsa a Holt-tenger. A Föld legalacsonyabb pontja itt van: 421 méter tengerszint alatt. Az igazi élmény azonban mégis az, hogy a hatalmas sókoncentráció miatt a Holt-tenger akár ülő helyzetben is megtartja a fürdőzőt, nem kell úszkálni benne, még ráfeküdni sem. Nem valódi tenger ez, hanem sós tó, nincs élővilága, csak egyféle alga található benne nyomokban. 20 percnél tovább nem is szabad tartózkodni benne, és szembe, szájba nem mehet a vize. Mégis: nagy élmény a megmártózás, és utána a wellness szolgáltatás. A Holt-tenger iszapjával kennek be bennünket. Háromnegyed órát kell a tüzes masszában bebugyolálva tölteni. Nem csak a bőr, de az idegek is kisimulnak. A lazítás után következik egy utazás a Maszada erőd maradványaihoz. Josephus Flavius történetíró szerint a zsidók időszámításunk szerint 66-ban felkeltek a rómaiak ellen. Ebben a várban zajlott az ő egri ostromuk, tehát a hazaszeretet, a hősies küzdelem szimbóluma ez a fantasztikusan szép, Holt tengerre néző hely.

Tel-Aviv szórakozik Az istenek Jeruzsálemben, az emberek Tel-Avivban érzik jól magukat. A White City, vagyis fehér város mindent tud, amit a világ bármelyik nagyvárosa. Végigvittek bennünket a legjobb éjszakai kocsmákban, ültünk isteni pizzázóban, láttunk hatalmas ócskapiacot (Carmel piac), ahol Golda Meir képétől a régi érméken át búvársisakig mindent megtalál az ember. És majdnem minden csak egy sékel...

Persze Izrael korántsem olcsó! Jóval drágább ebben az országban lakni, mint például Magyarországon. Mégsem aggodalmaskodnak az emberek. Munka van, (olyannyira, hogy még mindig lehet itt munkát vállalni külföldieknek is), talán ezért nagyobb a bizalom a jövőben.