Kettészakadt a fürdők mezőnye

Megsínylették a júliusi és az augusztusi rossz időjárást a fürdők. A nyári szezon előtt még úgy kalkulált a Magyar Fürdőszövetség, hogy a hazai fürdők árbevétele a 40 milliárd forintot is elérheti az év első nyolc hónapjában, az időjárás azonban közbeszólt, így végül csak a 35 milliárd forintos szintet sikerült megközelíteni. A bevételek döntő hányadát azonban így is a nyári hónapok hozták. Főleg a kisebb, helyi közönséget kiszolgáló, szabadtéri és kevésbé fejlett turisztikai régióban lévő létesítményeknek romlott az eredményük: a 10 százalékos belépőszám-csökkenés árbevételben mintegy 3 százalékos visszaesést jelent. A nagyobb és fedett fürdők árbevétele viszont átlagosan 8 százalékkal nőtt nyáron, a belépők száma pedig 3,9 százalékkal. Tavaly biztatóbb számokat produkált a hazai piac. A fürdőüzemeltető társaságok 38,5 milliárd forint nettó árbevételt értek el, melyből 22,3 milliárd forintot tett ki a fürdőszolgáltatások értéke.

– A legfrissebb adatok alapján a teljes magyarországi szállodai kapacitás 7,3 százalékát a gyógyszállók adják, amelyek az összes vendégéjszaka 10,6 százalékát érték el. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszállók kihasználtsága az átlagosnál magasabb – fogalmazott Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára. A szállodai bruttó árbevétel 11,8 százaléka származik gyógyszállodákból, ahol a fajlagos bevétel is magasabb a többi szállodáénál.

Az uniós pénzek elapadása után alaposan lelassultak a korábban gőzerővel zajló fürdőfejlesztések. Az NGM által készített, 2024-ig szóló nemzeti turizmusfejlesztési koncepcióban azonban a kiemelt célkitűzések között 3-5 nemzetközi hírű komplex gyógyhely, 8-10 regionális jelentőségű gyógyfürdő fejlesztése, valamint 10 kiemelt nemzetközi jelentőségű projekt kidolgozása és megvalósítása szerepel. Új fürdő viszont jelenleg nem épül az országban, csak kerítésen belüli fejlesztések zajlanak. Ilyen volt például a budai Rudas fürdő bővítése. Nagyszabású építkezés lesz 2015 őszétől a pesti Dagály fürdő területén is, ahová 17 milliárd forintból az ország egyik kiemelkedő sport- és fürdőközpontját álmodták meg. Az uniós támogatások között a gyógyhelyek infrastrukturális fejlesztései is szerepelnek majd, hiszen 5 újabb helyszínnel (Sárvár, Mezőkövesd, Nyíregyháza, Tapolca és Szigetvár) 18-ra nőtt a magyarországi gyógyhelyek száma.

Még mindig gyümölcsözőnek tűnik a szállodák és a fürdők együttműködése. Gyulán például 15 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma az év első nyolc hónapjában, ezen belül a szezonon kívüli időszakban, január és május között 17 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A városban mintegy kétezer ember él a turizmusból. Kedvezőtlen volt a nyári időjárás, ám a tavaly decembertől üzemelő AquaPalota élményfürdő megmentette a szezont. A Várfürdőnek pedig augusztusig összesen 142 ezer látogatója volt. Nemrég egymilliárd forintos összköltségű beruházással négycsillagos szálloda nyílt Makón a Hagymatikum fürdő szomszédságában. A településen két év alatt megduplázódott a kereskedelmi szállások férőhelyeinek száma, és a panziók és apartmanházak mellett a négycsillagos szálloda minőségi ugrást jelent.

Hivatalosan még nincs csillag

Már júliusban a fürdők minősítésével bővül a nemzeti tanúsító védjegyrendszer, de hivatalosan még egyik fürdő sem kapta meg a csillagot, mert a bírálóbizottság még egyszer sem ülésezett a választások, illetve a gazdasági tárcánál történt változások miatt. A Magyar Fürdőszövetség szerint nyolc fürdő minősítésével már végeztek, csak a pecsétet kellene ráütni a határozatra. A fürdők esetében a minősítésre pályázni kell, tehát nem kötelező, viszont e nélkül nem jelölheti magát csillagosnak egyetlen fürdő sem.