Oroszország a krími gázpiacon erősítene

Áprilisban egy ennél sokkal nagyobb projekt lehetősége is felmerült: az akkori elgondolás szerint egymilliárd dollárból kellene lefektetni a Kercs-szoroson át egy importvezetéket. A beruházás mellett szól, hogy a krími településeknek csak a 47 százalékán van gáz.

A Vedomosztyi akkori cikke a projektet 200 millió és egymilliárd dollár közöttire tette, a nyomvonal függvényében. A Gazprom szintén ekkor vetette fel, hogy épít az előbbinél sokkal nagyobb, évi 10 milliárd köbméter gáz továbbítását lehetővé tévő vezetéket is. A cső oroszországi kiindulópontja vagy a dél-oroszországi Krasznodar régió, vagy a fekete-tenger parti Anapa, éppen az a település a Déli Áramlat kiinduló pontja is.

A mostani hírből nem derül ki, hogy az utóbbi elképzelések lekerültek-e a terítékről, de a hírügynökség a Krím saját lehetőségeire összpontosít. Eszerint a félszigetnek 65 milliárd köbméternyi gáza, 47 millió tonna olaja, és 18,2 millió tonna gázkondenzátuma van, mindez 44 szénhidrogén mezőn, részben fekete-tengeri, illetve azovi-tengeri lelőhelyeken. A szimferopoli székhelyű Csernomornaftogaz évi egymilliárd köbméter gázt hoz fel, nagyjából ennyi a Krím éves gázigénye is. Középtávon a társaság évi hárommilliárd köbméterre emelné a termelését.

Egyelőre azonban nem csak a kérdés, hogy az említett Anapából a Krím felé lefektetnek-e gázvezetéket, hanem talán az is, hogy ugyanonnan megépül-e az Európába tartó Déli Áramlat. Ez utóbbi parkolópályára helyezését a Rosznyefyt orosz olajóriás elnöke javasolta az orosz Kommeszant nem hivatalos értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Oroszország elleni szankciókra válaszul, illetve az orosz gazdaság védelme és erősítése céljából. Igor Szecsin másik mellett állítólag felvetette a külföldről származó nukleáris hulladékok importjának leállítását, és a külföldi cégek ipari berendezései kivitelének megtiltását is.

Ezen intézkedések igen érzékenyen érintenék azokat az európai országokat, amelyek kereskedelmi és más korlátozásokat vezettek be a Krímet elcsatolt Oroszország ellen. A Kreml azonban tagadta, hogy Putyin ilyen javaslatokat kapott volna, és a Rosznyefty is azonnal cáfolt, jelezve egyúttal, hogy be fogja perelni a lapot.

Ide tartozik, hogy az Európai Bizottság továbbra sem döntött az évi 35 milliárd köbméter kapacitású Opal gázvezeték használatáról, egy éven belül már harmadszor halasztotta későbbre állásfoglalását. A gond az, hogy a cső kapacitásaival eredetileg annak tulajdonosai, a Gazprom és a német Wintershall rendelkeztek, ami ellentétes az uniós előírásokkal. A bizottság annak ellenére nem döntött tegnap sem, hogy a tulajdonosok már felkínálták a kapacitások egy részét más kereskedőknek. Az Opal az egyike annak a két vezetéknek, amelyeken az Északi Áramlat vezeték gáza eljuthat Közép- és Nyugat-Európába.