BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dupláznák az orosz gáztárolást

A magyar-orosz gazdasági együttműködések sora kerülhet terítékre Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusi, budapesti látogatása során. A látogatás tervéről a Népszava számolt be, ám azt a magyar kormány nem erősítette meg.

Üzleti körökben azonban tényként kezelték a látogatást. A Világgazdaság úgy tudja, az egyik fő kérdésnek majdani gázellátásunk mikéntje ígérkezik, sok ugyanis a nyitott kérdés.

Mindenekelőtt rögzíteni kell az ez évben lejáró, hosszú távú importszerződésünk folytatásának módját annak ellenére, hogy a take or pay típusú megállapodás lehetőségeit kihasználva az importőr több milliárd köbméter gáz átvételét tolta át a 2015 utáni évekre. Kiemelt témának ígérkezik a Gazprom Magyarországon tárolt gázmennyiségének jelentős növelése is,. A tavalyi, 700 millió köbméternek több mint a kétszeresére emelnék a tételt.

A Déli Áramlat gázvezeték beruházás elmaradása miatt fel kell bontani a projektről kötött magyar-orosz kormányközi megállapodást, és el kell dönteni, hogy a jövőben Magyarország milyen új útvonalon juthat orosz gázhoz. A ma élő szerződés szerint erre két betáplálási ponton keresztül van mód (ausztriai és az ukrajnai). Ukrajánara azonban Oroszország egyre kevésbé kíván támaszkodni, másrészt már jelezte, hogy Magyarországot, Ausztriát és Szerbiát a Déli Áramlat nélkül is el kívánja látni új irányból küldött gázzal.

Piaci forrásaink szerint a márciusi orosz-magyar csúcson célszerű lenne már az új szállítási útvonalra vonatkozó, közel kész tervvel várni Putyint. Addigra elő kellene készíteni a majdani nyomvonalban érintett országok (gázvezetéki vállalatainak) részvételével létrehozó konzorcium felállítását, amelyről addigra már az is eldől – lehetőleg már egy januári, budapesti találkozón –, hogy leendő tagjai milyen tulajdoni hányadokkal vennének részt a beruházásban. Magyarország mellett Szerbia, Ausztria, Bulgária, és esetleg a leágazásokban érintett országok vennének részt a társulásban.

Új helyzetet jelent a magyar-orosz kapcsolatokban, hogy az orosz gáztMagyarországra hozó Panrusgáz Zrt-ben az MVM Zrt. átveszi az általa megvásárolt E.On Földgáz Trade Zrt. helyét. (Külföldi vevőit a Gazprom Export nem közvetlenül, hanem a Panrusgázhoz hasonló közvetítő cégeken keresztül látja el.) A tulajdonoscseréhez a Világgazdaság értesülései szerint már megadta a hozzájárulását az ukrajnai földgázrendszer üzemeltetője is.
Nem orosz elnöki szinten megoldandó kérdés, de akár a gázcsomag részeként is rendezhető egy a magyar-orosz gázkereskedelmi elszámolásokat eléggé zavaró kérdés is: míg az oroszországi gázév azonos a naptári évvel, a magyarországi július 1-jén kezdődik.

Nincs hír róla, hogy bármi rendeznivaló lenne egy másik nagy súlyú magyar-orosz projekt, a két új paksi blokk építése kapcsán, de azért akad néhány csapda. Az egyik az a politikai indíttatású (nyugati) meglátás, hogy a beruházással Magyarország erősíti az Oroszországtól való függését. (Kérdés, hogy ennek kapcsán milyen közlendője lesz február 2-án Budapesten Angela Merkel német kancellárnak.) A másik, hogy az Oroszországot sújtó embargó miatt esetleg a kivitelező Roszatomnak, vagy oroszországi beszállítóinak esetleg nem áll majd a rendelkezésére minden olyan technológia és eszköz, ahogyan az a megbízás 2013 januári megszerzésekor várható volt.

Harmadikként téma lehet a projekt három, nemrég aláírt szerződése is (a kivitelezésről, az elhasznált fűtőelemekről és az üzemeltetésről), amelyek esetleges bökkenőiről csak azért nincs tudomása közvéleménynek, mert eldöntetett, hogy a tartalmuk titkos. Az ügyhöz közeli forrásunk szerint mindazonáltal Paks II. kapcsán alaptalanok az előbbi aggályok, Putyin látogatása pedig elsősorban Orbán Viktor közelmúltbeli, moszkvai vizitjének viszonzása.

Van mit erősíteni

A magyar-orosz árucsere forgalom az elmúlt években fokozatosan bővült: a 2010-es 1419 milliárd forintnyiról 2013-ra 1895 milliárd forintra emelkedett, de a 2014-es számokat már ronthatta az Oroszország elleni, nyugati embargó, továbbá Magyarország csökkenő gázimportjának hatása. A megromlott orosz-nyugati viszonyra visszavezethetően a Magnit, a legnagyobb orosz kiskereskedelmi hálózat tavaly letett itteni beszállítói központjának létrehozásáról, csökkent egyes, magyarországi élelmiszerek oroszországi kivitele, és kérdésessé vált, hogy mennyit érdemes a záhonyi logisztikai fejlesztésekre áldozni.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.