Egy elütött betű miatt is bírságolhat a NAV

Az érintettek nem ismerik az Elektronikus Közúti Áruforgalom-Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működését szabályozó rendelet végleges formáját, így nem tudnak időben felkészülni az alig egy hét múlva induló éles üzemre, ezért a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) ismét a tesztidőszak meghosszítását, a társadalmi egyeztetések folytatását, valamint a rendszer finomhangolását kéri a kormányzattól – tudatta közleményében a szervezet.

Az érintett cégek korántsem lihegik túl az új feladatokkal járó terheket, vélik a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaságnál (MLBKT).

„Az ellenőrzések során egyetlen szám vagy betű elütése miatt is bírságolhatóak a vállalkozások, és teljesen kiszolgáltatottak az intézkedő pénzügyőr döntésének, aki a fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal hatósági zár alá helyezheti a szállítmányt, és az áru értékének 40 százalékáig bírságolhat. Ha viszont a hatóság munkatársa tévedett, azt a kárt szenvedett vállalkozás csak bíróság előtt tudja bizonyítani, azaz a büntetés azonnali, a jogorvoslatra ugyanakkor akár hónapokat is várni kell majd” – hívta fel a figyelmet Holics Szilvia, az MLBKT kommunikációs és marketingvezetője.

A szervezetnél nem egy olyan esetről tudnak, amikor a külföldi partner inkább lemond a kis magyar piacról, minthogy vállalja a többletadminisztráció terhét. Fiatal vállalkozások sorát akár csődbe is viheti a jelenlegi szabályozás, hiszen azok a cégek, amelyek nem működnek legalább két éve, nem mentesülhetnek a kockázati biztosíték megfizetése alól. Ez az áru értékének 15 százaléka a kockázatos termékek esetében, amit sok társaság képtelen lesz kigazdálkodni. „Ráadásul ezernyi dilemmára nincs hivatkozható, írásbeli válasz a bizományosi értékesítéstől a láncügyletekig” – tette hozzá Holics Szilvia. (Viszont a nagyobb vállalatok jobban járnak a módosításokkal.)

A többség igyekezett megoldani a plusz feladatokat a már meglévő alkalmazottakkal, de a 250-nél több embert foglalkoztató gyártók és kereskedők szinte kivétel nélkül felvettek egy-két új kollégát. Mindent összevetve az EKÁER-adminisztráció miatt összességében havonta átlagosan 300 ezer forint többletköltséggel számoltak az MLBKT körkérdésére válaszolók.

Bár azzal, hogy az áfacsalásokat vissza kell szorítani, Chikán Attila, az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere is egyetért, a szakember – aki jelenleg az MLBKT elnöke – úgy véli: egyelőre jóval több a sietségből eredő kár, mint az EKÁER bevezetésével elérhető haszon.

Az egyik tanulság – írja Chikán Attila a Logisztikai Híradó majd csak február végén megjelenő, de lapunkhoz eljuttatott beköszönőjében –, hogy negatív közhangulatot és konkrét gazdasági károkat okoz, ha a kormányzat előbb fogad el rendeleteket, pláne törvényeket, minthogy azok működési módját megismerné, hatásaikat kiszámította, sőt gyakorlati esetekben kipróbálta volna. Az EKÁER ugyanakkor bebizonyította azt is, hogy az informatikai rendszer ma már megkerülhetetlen része a mindennapi működésnek, a logisztika és a beszerzés pedig kulcsterület – ezt a vezetőknek akkor is célszerű észben tartani, amikor épp nincs vészhelyzet.

Komoly költségek

A költségeket tekintve legolcsóbban a tájékozódást lehetett megúszni eddig, hiszen ez kamarai rendezvényeken ingyen, szakmai szervezetek fórumain pedig már néhány ezer forintért megoldható volt. „Lényegesen költségesebb segítséget jelentettek az adótanácsadó cégek és a jogászok, 2000 eurós óradíjról is tudunk. A vállalatok azonban a legtöbbet informatikai fejlesztésre költötték eddig: a kkv-k jellemzően megúszták néhány százezer forinttal, de van, aki már 10 millió forintot adott ki a vállalatirányítási rendszer fejlesztésére” – mondta Holics Szilvia.