Ma a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszernek (EKÁER) dedikált oldalán még mindig a korábbi jogszabályokat találta az érdeklődő, holott pénteken a Magyar Közlönyben megjelentek a március elsejei éles indulás után alkalmazandó részletszabályok.
A vállalatoknak némi gondot okozott az is, hogy az elmúlt két hónapban megszokottakkal ellentétben a rendszer új bejelentésnél nem engedte beírni a dátumot, és csak egy tételt tudtak felvinni az online felületre. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaságnál (MLBKT) igyekeztek kideríteni a probléma okát, de kiderült, ez nem hiba, a rendszer immár így működik. Egyelőre nem megoldott a fel- és kirakodás adatainak megadása sem, tapasztalták. Az új rendelet szerint ugyanis már csak címet kell megadni, nevet és adószámot nem, utóbbiak nélkül viszont még nem engedi tovább a felhasználót a rendszer.
Több szervezetnél ugyanakkor azt mondták lapunk kérdésére, az első nap tapasztalatai alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Abban azonban mindenhol bíznak, hogy ha NAV ellenőrzésekre kerül sor, a hatóság munkatársai méltányosan járnak majd el.
„Néhány hétnek el kell telnie, hogy pontos képet kapjunk az esetleges működési problémákról. A cégek egyelőre próbálnak minél gyorsabban alkalmazkodni, és mi is folyamatosan aktualizáljuk a tájékoztató honlapunkat” – mondta lapunknak Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) mezőgazdasági igazgatója. „Az eddigi visszajelzések szerint jelentős segítség, hogy a kormányzat egységesítette a súly- és értékhatárokat a kockázatos termékek esetében. Az új szabályozás értelmében láncértékesítéskor csak akkor van szükség EKÁER-számra, amikor az áru valóban mozog. Nagy könnyebbség az agráriumban tevékenykedő vállalatok számára az is, hogy ha integrátoron keresztül történik az értékesítés, beszállításkor nem, csak akkor kell EKÁER-számot kérni, amikor a kistermelő áruja útban van a vevőhöz” – tette hozzá Fodor Tibor.
Ugyanakkor a szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy vannak még nyitott kérdések: még a mezőgazdasági szezon kezdete előtt szükség volna például olyan mentességi lehetőségre, amit a termőföldről szerződés alapján, a feldolgozóipar részére friss nyersanyagot szállító vállalkozók vehetnek igénybe. „Ilyenkor a teherautók a nap 24 órájában szállítják a gyorsan romló paradicsomot, kukoricát, zöldbabot, fejtett babot vagy éppen zöldborsót. A jelenlegi szabályozás szerint szinte folyamatosan kellene igényelniük az EKÁER-számokat, pedig a mezőgazdaságnak ez a területe gyakorlatilag kizárja a csalás, visszaélés lehetőségét, hiszen a friss terményt hova is vihetné a vállalkozó, ha nem a szerződéses partneréhez” – tette hozzá Fodor Zoltán. Továbbra is megoldatlan probléma, hogy a kockázatos élelmiszerek listáján szerepelnek a dísznövények és a szaporítóanyagok is, így ezek szállításához NÉBIH-től FELIR számot kellene igényelni. Mivel azonban az említett áruk nem tartoznak a hivatal hatáskörébe, így FELIR-számot sem tudnak adni rájuk.
„Szerencsére miután már miniszteri rendelet szabályozza az EKÁER-t, ezek a módosítások gyorsan – akár egy hét alatt – átvihetők, feltéve, hogy a jogalkotó egyetért a javaslatainkkal” – mondta Fodor Zoltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.