Jönnek az angolok, elmaradtak az oroszok

Bár az előszezoni adatokból még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, azért mindenképpen bíztató, hogy a KSH szerint februárban is stabil növekedést mutatott a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma: a vendégszám, a vendégéjszaka-szám és a szállásdíj-bevétel is 10 százalék feletti mértékben nőtt. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 11, a belföldi vendégeké 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. Bár az online pénztárgépre való átállás is fehéríti a szektort, csak ezzel a hatással nem lehet a dinamikus növekedést magyarázni. Külön bravúrnak számít, hogy annak ellenére sikerül jó számokat produkálni az ágazatnak, hogy az ország marketingjéért felelős Magyar Turizmus Zrt-nél folyamatosak a szervezeti átalakítások (Horváth Gergely turisztikai vezérigazgató-helyettes például április 15-ével távozik a társaságtól), így kevesebb energia jut a fő feladataira. Meglehetősen szélsőséges folyamatok párhuzamosan befolyásoljak a piac alakulását. Egyrészt példátlan, hogy az Egyesült Királyság már 103 ezer éjszakánál tart és ezzel a második legfontosabb küldő ország lett (tavaly ilyenkor az ötödikek voltak 70 ezerrel), míg az orosz piacon drámai mértékben töpörödik. A 78 ezer éjszaka már csak az ötödik helyre elég, pedig tavaly két hónap után már 114 ezernél tartottak. A németek első helyét még mindig nem veszélyezteti semmi, de egyelőre nem látszik, hogy mitől fordulna meg az évek óta tartó negatív tendencia. Ugyanakkor Ciprustól Dániáig számos európai országból többen jöttek hozzánk, nem is beszélve az amerikai, valamint az izraeli beutazás szintén látványos növekedéséről.

Számos oka lehet annak, hogy a belföldi turizmus fejlődése is vastagon hozzáteszi a magáét az eredményekhez. Ide lehet sorolni, hogy Európában gyenge volt a síszezon, olcsó a benzin és főleg a vidéki welness szállodák ebben az időszakban jelentős akciókkal működnek. Ugyanakkor februárban 755 millió forintot fizettek ki SZÉP-kártyával a kereskedelmi szálláshelyeken, ami csak 1,5 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Vagyis több lehet a készpénzes vendég, ami az erősödő vásárlási kedvet tükrözheti.

A Világgazdaság által megkérdezett ágazati szereplők szerint egyértelműen Budapesten csapódik le a turizmus fejlődése. A főváros megítélése rendkívül jó és trendi, ráadásul a turizmus egész Európában lendületben van, amit az olcsó árainknak is köszönhetően most könnyű meglovagolni. Már 800 ezer éjszakát regisztráltak, ami 100 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor, a szállodák foglaltsága pedig már jobb, mint Prágában és Bécsben. A szállodák összes folyó áron számított árbevétele február végéig összesen 19,5 milliárd forint volt, ebből pedig 8,1 milliárd forint a négycsillagos házakban maradt, de a gyógyszállodáknak sem lehet oka panaszra. A Balatonnál azonban gondok vannak: 18,6 százalékkal kevesebb külföldi vendégéjszakát regisztráltak. Ebből is látszik, hogy az ország második legfontosabb turisztikai régiójában bőven lenne helye fejlesztési pénzeknek. Elvileg mintegy 230 milliárd forint uniós támogatás jut turisztikai fejlesztési programokra a 2014-2020-as ciklusban, ugyanakkor a turisztikai vállalkozások külön is pályázhatnak például energetikai fejlesztésekre, kedvezményes hitelre.

Hévíz helyett Miskolctapolca

A tavalyinál 10 százalékkal több vendég kereste fel a belföldi szálláshelyeket az első negyedévben, miközben átlagosan 48 ezer forintot, az egy évvel korábbinál 11 százalékkal többet költöttek szállásra – derül ki a Szallas.hu adataiból. Az online szállásközvetítő szerint a legtöbben továbbra is Budapestet és Egert keresik fel, a fürdővárosok népszerűsége viszont csökkent az első 3 hónapban: Sárvár, Hévíz és Zalakaros is kikerült a 10 legnépszerűbb település rangsorából, Miskolctapolcát viszont egyre több fürdőzni vágyó választja. Idén az elmúlt évekhez képest 51 százalékkal magasabb a nyári szálláshelyek foglaltsága.