Utak helyett vasúti körgyűrűt építenének

Az MLSZKSZ negyedszer állította össze az intermodális, azaz több eszközt kombináló fuvarozás helyzetét vizsgáló kutatását, és adott megoldási javaslatokat a szállítmányozás versenyképességének javítására. A többi között megállapították: ha a vasút és a vízi fuvarozás az eddiginél nagyobb szerepet kapna, csökkennének ugyan a közúthasználati díjakból származó bevételek, a vasúti pályahálózatot működtetők bevételei viszont ennél akár 5-20 százalékkal nagyobb mértékben is emelkedhetnének. Nőne a kikötők és a vízi fuvarozásban érdekelt cégek forgalma is. Bár az elmúlt két évben az e-útdíj vagy a vasúti pályahasználati díjak 80 százalékos mérséklését eredményező ösztönző bevezetése is hozzájárulhatott volna a magyar intermodális forgalom bővüléséhez, érdemben nem növekedett a környezetbarát fuvarozási módok jelentősége. Az elmúlt években tapasztalt egy százalékos bővülés a szakemberek szerint a gazdaság élénkülésének eredménye.

A magyar intermodális forgalom vasúti fuvarozási ágazaton belüli részaránya 2014-ben elérte a 14,6 százalékot, ez az érték azonban igencsak elmarad a gazdaságilag fejlettebb nyugat-európai országokban jellemző 20-25 százaléktól. A dunai belvízi forgalom az elmúlt években folyamatosan csökkent, a használatarányos útdíj nem terelte errefelé a megbízókat. Pedig ez Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke szerint azért is fontos lenne, mert csökkennének a közutak fenntartási kiadásai, javulna az utak állapota, jelentősen mérséklődne a környezetterhelés – a károsanyag-kibocsátás, a zajszint –, valamint a kamionok által okozott torlódás és balesetveszély is.

Az intermodális fuvarozás továbbra is versenyhátrányban van a közúttal szemben, folyamatosan piacot veszít. Kulcsfontosságú lenne, hogy Magyarország mielőbb belevágjon azokba a fejlesztésekbe, amikre egyébként az Európai uniós közlekedéspolitikai elvárások teljesítéséhez is szükség van. A cél az, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százaléka, 2050-re pedig több mint fele vasúton vagy vízen történjen.

Az MLSZKSZ szerint szükség volna egy nemzeti közlekedéspolitikára, ami vonzó logisztikai kínálatot teremt, igazodva a világpiaci trendekhez. Javasolják a többi között a logisztikai szolgáltató központok és kikötők 70 kilométeres körzetének útdíjmentességét, a konténereken kívül közúti járművekhez tartozó félpótkocsik fuvarozására is alkalmas vasúti kocsik beszerzését, és a Budapestet délről elkerülő V0 vasúti körgyűrű megépítését is. A még a hetvenes években kötött határmenti megállapodások korszerűsítése egyszerűsítené és gyorsítaná az átlépést. Jelenleg a vasúttársaságok vállalhatatlan idő alatt tudnak csak fuvarozási ajánlatot adni a szállítmányozóknak, ha azok nem a napi rendszerességgel használt és kipróbált útirányokra kérnek árajánlatot – ezt a problémát fel lehetne számolni minimális költséggel és adminisztratív eszközökkel – áll az elemzésben.