Vidéken uniós, a fővárosban magánpénzből nyílnak új szállodák

A Magyar Éttermek és Szállodák Szövetsége (MSZÉSZ) szerint 2015-ben Magyarországon az év első két hónapjában összesen két szálloda nyílt meg vidéken: Orosházán és Algyőn, 25, illetve 18 szobával. Azóta nyílt Mórahalmon és pár nappal ezelőtt Székesfehérváron is. A beruházásokban közös elem, hogy megcsúszott uniós fejlesztésekről van szó.

A székesfehérvári négycsillagos ház közel egymilliárd forintos támogatással valósult meg, a fejlesztés összköltsége 2,3 milliárd forint volt és a Best Western lánc ötödik magyarországi szállodája lett. Idén Budapesten négy szálloda, összesen mintegy 250 szobával, vidéken pedig hét szálloda, összesen közel 400 szobával megnyitása várható. Úgy tudjuk, hogy a fővárosi beruházások állami pénz nélkül készülnek el és Budapest népszerűsége indokolja is a fejlesztéseket.

Ellenben például Esztergomban és Pécsett is 2-2 újabb hotellel gyarapodik a kínálat, holott például a baranyai megyeszékhelyen tavaly 38 százalékos volt a kihasználtság és a Danubius házai is jelentős gondokkal küzdenek a városban. Jövőre pedig az utolsó uniós fejlesztések is elkészülnek, az új támogatási ciklusban pedig már egyáltalán nem vagy sokkal kevesebb forrás jut majd új szállodák építésére.

Az MSZÉSZ legfrissebb elemzése szerint a régióban a szlovák és a cseh piacnál már stabilan jobb teljesítményt produkál a magyar szállodaipar, Budapest pedig néhány mutatóban már Bécsnél is jobb volt, amire tán még soha nem volt példa. A vizsgált 30 európai nagyváros között az év első két hónapjában szobafoglaltságban (49,9 százalék) a 23. helyezett lett, megelőzve Bécset, Prágát, Pozsonyt és Rómát is. Varsó viszont alaposan elhúzott 60 százalék feletti kihasználtsággal.

Kicsivel drágább lett Budapest, így már például Szentpéterváron is olcsóbban lehet szobához jutni. A legfontosabb mutatóban, az egy szobára jutó bruttó szállásdíjbevételben pedig februárban Budapest 33,3 euróval a harmadik helyet érte el Prága és Pozsony előtt. Ilyen árak mellett pedig két hónap alatt a szállodák bruttó szoba-árbevétele 19,5 milliárd forint lett, ami 18 százalékos növekedést jelent. Ráadásul a forint minimálisan lett csak gyengébb 2014-hez képest.

Az élmezőnytől természetesen nagyon messze vagyunk: szobafoglaltságban az első három helyet Manchester, London és Frankfurt szállodái szerezték meg 65 százalék feletti teljesítménnyel. Arról nincs szó, hogy az egész ország jobban teljesítene, hiszen például a balatoni szállodáknál minden fontos mutató romlott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első két hónapjában a szállodai vendégéjszakák száma országos szinten 8,8, Budapesten 10,8 százalékkal nőtt, a Balatonon ugyanakkor 5,3 százalékkal csökkent. A hazai szállodák átlagos kihasználtsága idén az első két hónapban 40,1 százalék volt – ez a bázisnál 2,5 százalékponttal magasabb –, bruttó átlag szobaára pedig 16085 forintot ért el.