BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elszálltak a fesztiválsztárok árai

Minden idők legjobb éve lehetett volna az idei a Sziget Fesztiválnak, ha a tervezett szint körül sikerül tartani a költségeket, de a fellépők árai végül nagyon elszálltak. A szigetesek azért így is bizakodók, és rekordszámú látogatót várnak a ma kezdődő fesztiválra.

Robbie Williams koncertjével kezdődik az idei Sziget Fesztivál, és úgy látszik, hogy telt ház előtt lép fel a fesztiválkoncertekhez eddig nem szokott brit énekes, aki tavaly szakított a hagyományokkal, és idén már egy tucatból álló fesztiválkoncert-körutat tesz, ennek egyik helyszíne a budapesti Hajógyári-sziget lesz.

Robbie Williams csapata egyfajta presztízskoncertnek tekinti a Szigetet, a tíz fesztivál közül ők választották egyikként a Szigetet, ami egybeesett a szervezők szándékaival is. A szigeteseknek ugyanis legalább ilyen presztízs Robbie Williams fellépése, és az is fontos számukra, hogy a sztár révén egy olyan közönséget is megszólítsanak, amely nélküle lehet, hogy nem látogatna ki a rendezvényre. A szervezők tehát telt házas Robbie Williams-koncertre számítanak, és bár a gigászi fellépti díj miatt nem nyernek ezen a fellépésen, de nem lesz veszteséges a nyitónap – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gerendai Károly. A Sziget Kft. ügyvezető igazgatója más szempontból is bizakodó, a kifejezetten kedvező elővételes eladási adatok alapján rekordszámú látogatóra számít az idei Sziget Fesztiválon. Ez azért is lenne nagy eredmény, mert tavaly jelentős bővüléssel sikerült a 415 ezres látogatószámot elérni, és most innen szeretnének tovább növekedni. Az előjelek biztatók, a bérletekből idén a tavalyinál is többet sikerült eladni. A napijegyek iránt is jó volt az előzetes érdeklődés, ezért a szervezők várakozásai szerint az idén még több jegy kel el, mint 2014-ben.

A Szigetre szóló bérletek 90 százalékát a külföldiek vásárolják meg, tíz százalékát pedig a magyarok, miközben a napijegyeknél fordított a helyzet: körülbelül 75 százalékot a magyarok, a többit a külföldiek veszik meg. Utóbbiak közül továbbra is a hollandok körében a legnépszerűbb a Sziget, de sokan jönnek Franciaországból, Angliából, Németországból vagy Olaszországból is, sőt ma már az első tíz külföldi piacuk között van Ausztrália is.

A bevételek között a jegyeladásból származik a legnagyobb összeg, a teljes forgalom több mint háromnegyedét teszi ki, ami mérsékelt növekedés eredménye. Ebben a várható látogatószám-gyarapodáson túl annak is szerepe van, hogy idén átlagosan 10 százalékkal emelni kellett az árakat – tette hozzá Gerendai. A várható jegyárbevétel-gyarapodás mellett valamelyest emelkedtek a szponzori pénzek, amelyek a teljes büdzsé nagyjából 13 százalékát teszik ki, miközben a vendéglátásból befolyó összeg a bevétel 8-9 százaléka, és ezekhez jön még az állami támogatás, ami 1,3 százalékot képvisel a források között.

A bevételi oldal tehát elég stabilnak látszik, az viszont aggodalomra adhat okot, főleg a későbbiekben, hogy elszálltak a költségek – emelte ki Gerendai. A szigetesek azzal számoltak, hogy a tavalyi 3,65 milliárd forint után idén 4,2-4,3 milliárd forintból lesz kihozható a fesztivál. Azzal kalkuláltak, hogy idén körülbelül 400 millió forinttal többet kell majd fizetni a sztároknak, és 200 millió forinttal emelkednek az egyéb költségek. Ma már azonban látszik, hogy a fesztiválok közötti felfokozódott verseny miatt elszabaduló árak hatására a megemelt költségekhez képest is 300 millió forinttal többe kerülnek a sztárok, és az egyéb kiadásokra is mintegy 100 millió forinttal többet kell költeni. Az ilyen nem tervezett kiadásemelkedések között említette Gerendai a reklámadót, a főváros megemelt bérleti díját, a mentőszolgáltatás növekvő költségét. Így szerinte összességében körülbelül egymilliárd forinttal kerül többe az idei Sziget, mint a tavalyi.

Míg korábban az összes költség körülbelül egyharmadát a sztárok vitték el, addig ma már ez a teljes kiadás felét felemészti. Az infrastruktúra (a színpadok bérlésétől, az áramellátástól a vécéken és zuhanyzókon át az ideiglenes város előállításáig) több mint egymilliárd forintba kerül. A korábbi évektől eltérően idén többet, 70 millió forintot kell fizetni a terület bérléséért, és a Sziget most is 100 millió forint értékű szolgáltatást vásárol a fővárostól.

A sztárok mindent megtesznek az árak felhajtásért, de ez a verseny nem fokozható a végtelenségig. Gerendai ezért abban reménykedik, hogy kipukkan ez a lufi, ugyanis így a leggazdagabbak kivételével „belepusztulnak” a fesztiválok. Vagy le kell törni a fellépő árakat, vagy persze lehetne kevesebbet is költeni, kisebb zenekarokat megcélozva, de ebben az esetben ki kell találni, hogy mi mással csábítható a fesztiválra a közönség – más kiutat nem nagyon lát Gerendai. Az egekbe szökő árak mellett az is probléma, hogy ki ér rá a fellépők közül ebben az időszakban, ugyanis a legnagyobb nevek általában vagy a nyár első felében, vagy augusztus közepétől vannak a kontinensen, a köztes időben a japán és amerikai fesztiválok elszívják a térségből a fellépők javát. (Tavaly is épp ezért tették későbbre egy héttel a fesztivált, hogy ne essen egybe a japán fesztiválszezonnal, de mára a szigetország is „csúsztatott” egy hetet, így megint ugyanaz a helyzet állt elő.) Ezért a szigetesek most azon gondolkodnak, hogy célszerűbb lenne akár már jövőre visszatérni a kezdeti idők időzítéséhez, amikor még nem a hét elejétől a végig tartott a fesztivál, hanem szerdától egy hétig. Így két nappal későbbre csúszna a rendezvény, ami nem tűnik soknak, de Gerendai szerint most is volt olyan sztár, akiről mindössze néhány nappal csúsztak le. Augusztus közepétől már könnyebben – és talán olcsóbban is – megszerezhetők a nagy sztárok, mivel így csak az európai piac szereplőivel kellene versenyezniük. Későbbre, augusztus 20. utánra pedig már azért nem érdemes Szigetet szervezni, mert több, számukra nagyon fontos piacon addigra kifut a nyári szünet – magyarázta Gerendai.

Most azonban még az idei rendezvényre koncentrálnak a szigetesek. A tavalyi siker után eleve bátrabban gondolkodtak fejlesztésekben. A sztárok mellett például többet költenek egyéb kulturális programokra is, és az infrastruktúrára (például kempingek kialakítására és a csapadék elvezetésre) is többet áldoztak. Ha a tervezett szinten sikerült volna tartani az idei kiadásokat, akkor a Sziget történetének legjobb éve lehetett volna a 2015-ös, de miután a Volt és a nemrég zárult Balaton Sound is nyereséges volt, a kiadásemelkedés ellenére „a szezon biztosan nem lesz rossz” – mondta Gerendai.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.