Dízelbotrány: a Mol számára sem jelentene veszélyt az átállás

A Volkswagen-botrány alighanem megállítja majd a dízelhajtású személyautók utóbbi évekre jellemző európai térnyerését, és ez az olajfinomító szektort is érinteni fogja. A Fitch Ratings elemzése arra a megállapításra jut, hogy az európai finomítók számára akár kedvező is lehet a dízel-személygépkocsik arányának csökkenése, amennyiben ehelyett a benzinesek kerülnek a vásárlók fókuszába. A hitelminősítő szerint rövid távon erősödhet a benzines autók iránti kereslet, és szigorodhatnak az Európai Unió károsanyag-kibocsátási szabályai, illetve az ezt ellenőrizni hivatott tesztelési gyakorlat.

Mivel az európai finomítók többsége még több évtizede, a dízelboom előtt épült, nagy részük – különösen a kevésbé komplex finomítók – benzin gyártásra van berendezkedve. A dízelfogyasztás emelkedésével ezért az elmúlt években többlet alakult ki benzinből, és hiány dízelüzemanyagból, amelyet főleg orosz importból kellett fedezni. Ha a kereslet a benzin felé tolódik majd el, az főleg az orosz finomítókat érinti érzékenyen, amelyek dízelexportjuk nagy részét Európában helyezik el. Az európai finomítók benzinfeleslegüket az USA-ban adták el, ám miután az alternatív olajkitermelési technológiák révén fölfutott az Egyesült Államok olajtermelése, az ottani finomítói kapacitás is bővült. Az európai benzinárrések így egyre alacsonyabbra süllyedtek. Az olajárak hirtelen visszaesésével együtt megugrott az üzemanyag-kereslet is, ami átmenetileg a benzinárrést is rég nem látott magasságba emelte a nyáron, ám az elmúlt hetekben ismét meredeken esik a finomítók benzinen elérhető nyeresége.

Ám még a jelentősebb dízelaránnyal termelő finomítók – mint amilyen a Mol – sem lesznek feltétlenül vesztesei egy ilyen változásnak. Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője a Világgazdaságnak elmondta, Európa a dízeligényének kisebb részét jelenleg is importból fedezi, amelynek a nyereségtartalma alacsony. A dízelkereslet csökkenése először ezt az importot érintené, miközben a finomítók több benzint tudnának eladni a helyi piacaikon, így összességében kedvező lenne számukra. Az európai dízelfogyasztásnak csak mintegy 15 százalékát adják a személyautók, és ha a fogyasztók teljesen elfordulnának a dízelől, az átállás akkor is legalább egy évtizedbe telne. Ha viszont a benzines hibrid, a CNG- vagy elektromos hajtású autók kerülnének előtérbe, az természeesen az egész finomítói szektor számára negatív lenne. Ha az EU-direktívát figyelembe vennék, akkor már most sem indokolható a dízel jelenlegi kedvezőbb adózása. E szerint ugyanis az üzemanyagokat energiatartalmuk alapján kell adóztatni, márpedig a dízel 17 százalékkal több szenet, vagyis energiát tartalmaz. Ha a szablyozás ebbe az irányba mozdul el, akkor vagy a dízel adóját kellene 17 százalékkal emelni, vagy a benzinét ennyivel csökkenteni. Ám az állami költségvetések sanyarú állapotát látva alighanem az első verzió lenne valószínűbb. A dízelüzemanyag adójának emelésével viszont eltűnne az előny a benzinhez képest.

Hárommillió győri motor érintett

Továbbra is a termelési terv szerint folyik a munka az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárában – közölte a társaság, hozzátéve: nem a Győrben készült alapmotorokkal, hanem az autókba beépített szoftverekkel szemben felmerült kifogásról van szó. Az Audi Hungaria a megrendelt motorokat a VW-konszern különböző járműgyáraiba szállítja. Hogy ezeket a motorokat hol és melyik modellbe építik be, az a járműgyárak felelősségi körébe tartozik – írták, hozzátéve, hogy a társaság mintegy 3 millió EA189 típusú motort gyártott 2008-tól napjainkig. A cégnél tovább folytatódik a toborzás a betöltetlen álláshelyekre, mert arról sincsen tudomásuk, hogy más gyárakban visszafognák a termelést.