Kiskapuk az ekáerben? Válaszolt a minisztérium

A lap ekáer működését alaposan ismerő forrásai szerint ha a rendszer bevezetésével még várnak, akkor az első négy-öt hónapban kialakult káoszt meg lehetett volna előzni. Kiemelték, hogy amikor egy törvényjavaslat közismertté válik, máris lehet látni, hogy a piaci szereplők hol akarják azt kijátszani, így arra már a bevezetés előtt fel lehet készülni. –

A konzultáció minden adóváltozás előtt fontos folyamat volna, ez azonban hiányzott az ekáer bevezetése előtt – jegyezték meg. A lap megpróbált utánajárni annak, hogy a kiskapuk kihasználása miatt mennyivel kevesebb bevétel folyik be az államkasszába annál, ami optimális esetben érkezhetne, de ezt a szakértők még felbecsülni sem merték. A témában keresték a gazdasági tárca és az adóhatóság sajtóosztályát, lapzártáig azonban nem kaptak választ.

Az viszont már kiderült, hogy több száz tonnányi magyar áru kerülhet külföldre úgy, hogy nem szerepel az ekáerben. Ha például valaki 500 kilogrammnál kevesebb úgynevezett kockázatos terméket, például gyümölcsöt szállít külföldre, nem köteles ekáer-számot kérni.

Idén különösen sok magyar meggy jutott ki a külföldi piacokra, egyebek mellett épp az ekáer rendszerben lévő kiskapunak köszönhetően. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács becslése szerint 20-25 ezer tonna meggy lépte át a határt idén, míg egy átlagos évben 10-12 ezer tonna ilyen gyümölcs hagyja el az országot. Ledó Ferenc, a szervezet elnöke a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, hogy többtonnányi árut a rendszert kijátszva, 3,5 tonna alatti gépjárművekkel szállítottak át a román határon, onnan pedig kamionokkal utaztatták tovább Bukarestig.

– Ha nem kockázatos termékről van szó, akkor a 3,5 tonna alatti gépjárművek fuvarozásához nem kell ekáerszámot kérni. A meggy azonban kockázatos, ilyenkor a kisebb autókra is kellene számot kérni. Itt is van azonban mentességi határ, ha az áru nem éri el az 500 kilogrammot vagy az egymillió forintot, akkor ezekre a fuvarokra nem kell szám – részletezte a lapnak Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna adószakértő.

Ezek alapján tehát feltételezhető, hogy aki el akarja kerülni a regisztrációt, az ezzel a módszerrel szállítja külföldre az árut, így ez nem számít törvénysértőnek. Ha több autó is átmegy így a határon, könnyen és gyorsan összejöhet a több tonna. A szakértő szerint az ilyen típusú kijátszás ellen nehéz védekezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), mert ha van egy szabály, akkor abban mindig van kiskapu is, ezt kivédeni lehetetlen. A kockázatos termékekre vonatkozó szigorúbb előírások pont azt a célt szolgálják, hogy az adócsalással érintett termékeknél ne lehessen ezeket könnyen kijátszani. A kisebb értékhatárban meghatározott mentesség pedig az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta volna.

A szakértő hozzátette, ki lehet kerülni úgy is a rendszert, ha az autóra a mentes érték- vagy súlyhatár feletti árumennyiséget raknak fel, de a címzett az okiratok szerint több vevő. Az ekáerszám igényléséhez ugyanis csak az ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére történő fuvarozást kell összeszámítani - a cikk teljes egészében az Mno.hu oldalán olvasható.

Az NGM úgy kommentálta lapunknak a cikket: az EKÁER alkalmas az áfacsalások kiszűrésére, amelyet a költségvetési bevételek növekedése mellett az alábbi tények is alátámasztanak. Mint írták, a NAV ellenőrzési rendszere zárt, hiszen nemcsak az EKÁER adatok állnak a kockázatelemzők rendelkezésére. A NAV pedig az adatbázisok összevetésével dolgozik.

Az mára már közismert, hogy az EKÁER-ellenőrzések elsősorban épp az EKÁER-szám nélküli gépjárműveket érintik - áll az NGM reakciójában. Az utakon folyamatosan jelenlévő pénzügyőrök a 3,5 tonna alatti járműveket is megállatják, és ellenőrzik a szállítmányt. A kiválasztásban  a NAV rendelkezésére álló adatok, az útdíjnyilvántartással összefüggésben érkező adatok is segítenek. Így például, ha ugyanazon az útszakaszon – az útdíjnyilvántartó adataiból megállapíthatóan - többször fordul egy kisteherautó, amelyről a NAV nyilvántartásából kiderül, hogy pl. egy nagyüzemi almatermelő cég tulajdonában van, akkor biztosan számíthat arra, hogy a pénzügyőrök megállítják. Amennyiben EKÁER szabályokat nem sértett, mert minden egyes fuvar értékhatár alatti volt, akkor a bevallások utólagos vizsgálatot végző revizorok fogják majd górcső alá venni azt, hogy vajon a bevallásában szereplő adatok a valóságnak megfelelnek-e, vagyis az eladott almákból származó jövedelem után a közterheket szabályosan megfizette-e. Ha nem, akkor nemcsak az eltitkolt adót (szaknyelven: adóhiányt) kell megfizetnie, hanem a késedelmi pótlék mellett az adóhiány 200 százalékát is, mint adóbírság.

Az NGM szerint nem igaz, hogy EKÁER-mentesen a rendszert kijátszva szállították volna ki a meggyet az országból. Romániába 2015. március 5. és október 5. között 546 tételnyi bejelentés történt összesen 2 062 528 kilogrammnyi, túlnyomó részt meggyre, de esetenként cseresznyére, szilvára és kajszibarackra vonatkozóan. Lengyelországba ugyanebben az intervallumban 225 tétel bejelentés történt összesen 4 349 996 kilogramm zömében meggyre, de cseresznyére is. A mennyiségi adatok hozzávetőlegesen megfelelnek a Magyar Nemzet cikkében szereplő adatoknak, tehát a kiszállított meggyet a lapban nyilatkozó Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács állításával ellentétben bejelentették az EKÁER-be - reagált a minisztérium.