Fuldokolnak a bürokráciában a cégek

Nincs cég, amely ne sokallná az adminisztrációs terheket, sőt azokat egyenesen a profit elleni támadásnak élik meg. Értik a célt, de nem szeretik – jelentette ki Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a szervezet „Fókuszban az adminisztrációcsökkentés” című konferenciáján. Hozzátette, a szövetség szerint a befektetőbarát környezet elsősorban az adminisztráció csökkentésével érhető el. A JVSZ számos javaslatot fogalmazott meg az elmúlt években, s a jövőben részt szeretne venni a munkában. A konferencián részt vevő vállalatvezetők hosszasan sorolták, hogy mi keseríti meg a mindennapjaikat.

Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a bürokráciacsökkentésben történt változások nem jelentősek. Alapjaiktól kezdve kellene kisöpörni régi rendszereket. Néhány apró, de bosszantóan időigényes kötelezettséget említett példaként, így a negyedévente fizetendő 4-5 ezer forint környezetvédelmi termékdíjat. Mint mondta, a cége inkább fizetne évente egyszer 100 ezer forintot, csak ne kelljen foglalkozni vele. Kérdésként fogalmazta meg, hogy miért kell adatot szolgáltatni a vízfelhasználásról, ha az számon van tartva a közmű szolgáltatónál? Vagy miért kell a targoncavezetőnek folyamatosan megújítania a jogosítványát? De szerinte vállalhatatlanok a jogszabályokhoz kapcsolódó kiszámítási módok.

Máriás Attila, a BDO Csoport munkaügyi szakértője szerint azzal kellene kezdeni, ne kampánymunka legyen az adminisztráció csökkentés, hanem egy folyamatos párbeszéd, s szükség volna a jogszabályok mögé tett hatásvizsgálatokra is. Hollandiában például 5 évente átvizsgálják a szabályozást, hogy működőképes-e még.

Nagy Tibor, a a ZF Hungária Kft. cégvezetője szerint az a baj, hogy a változások inkább a kisebb vállalatoknak kedveznek, a nagyobb cégeket nem vették figyelembe a kidolgozásukkor. Ő az áfatörvényt emelte ki, ami nincs átgondolva, s amit el kellene törölni és egy újat írni helyette. Például kifejezetten időigényes egy nagyvállalat számára, hogy eddig csak kétmillió forint áfa tartalom felett kellett a számlákat egyedileg jelenteni, idén azonban már egymilliótól. Ez teljesen szembe megy az adminisztráció csökkentési szándékkal. Kiemelte, hogy szerinte az sem elfogadható, hogy egy-egy jogszabályváltozást túl gyorsan kell végrehajtani, sokszor annyi idejük sincs a cégeknek, hogy a szükséges szoftvert lecseréljék.

Nagy Zoltán, a Phoenix-Mecano Kft. ügyvezető igazgatója ugyancsak rendszerszintű problémára hívta fel a figyelmet. Szerinte az nem jó irány, ha a jogszabályok vagy éppen az adminisztráció csökkentésekor nem differenciálnak, hanem mindenkire egységes szabályokat akarnak rákényszeríteni. Példaként említette az uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzési kötelezettséget. Nem világos számára, de senki számára sem, hogy miért kell közbeszereztetni az innovációt. Pláne ha mondjuk csak egy olyan egyetem van az országban, amelyik részt tud venni benne. Azt pedig csak mellékesen jegyezte meg, hogy egy nagyvállalatnak 40 különböző statisztikát kell jelentenie. Ezek többségének semmi értelme.

Szuhóczky Balázs, az EuroAdvance Közgazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója az uniós pénzek felhasználásában lát sok bürokratikus akadályt. Például nem működik jól az új pályázatok mögötti informatikai rendszer, így akadozik az elszámolás vagy éppen nem lehet pályázatot benyújtani. A pályázók tájékoztatása nem megoldott. Bejelentett felhívások maradnak el rendre, s senki sem tudja mi, mikor jelenik meg. Hiába van menetrend, azt nem tartja be a kormányzat. Mivel elmaradt a felhívások társadalmi egyeztetése sokszor lehetetlen feltételeknek kell megfelelni, ami miatt sok cég ki van zárva a rendszerből. Elhúzódnak a döntési folyamatok is, 30 nap helyett 90-100 napra a gazdaságfejlesztési kiírásoknál. De nem működik az állami adatbázisok összekötése sem. Elvileg elektronikus úton történik minden, mégis postán kell papírokat benyújtani, amik eltűnnek - sorolta.

Belányi Márta, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt mondta a rendezvényen, hogy első körben azokon a területeken akarnak egyszerűsíteni, ahol az ember találkozik az állammal. Ezek az adózással, az uniós támogatásokkal, az építésügyekkel, a lakosságot érintő hatósági eljárásokkal függnek össze.Az Államreform II programnak épp az a célja, hogy tovább csökkentse az adminisztrációt. Pontosan tudják, hogy az ország versenyképességéhez olcsó, hatékony, gyors államigazgatást kell működtetni. Ennek érdekében több szinten is megindultak a reformok, így a jogszabályok, a területi közigazgatás, az állami ügyintézés és az állami szolgáltatások terültén, de ide sorolható a közszolgálati életpályamodell is. Jelenleg folyik központi hivatalok, a minisztériumok és a háttérintézményeik felülvizsgálata is. Cél, hogy 2018-ra egy kormányablakban valamennyi államigazgatási ügy elintézhető legyen. Évi 23 millió ilyen ügy van.

Ahogyan Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mondta, januártól csökkent az ügyintézések határideje, az engedélyhez kötött tevékenységek száma, illetve az általános eljárások száma is. Hozzátette, az év elejével összességében 30 százalékkal vették vissza az ügyintézési határidőket. Bevezették a sommás eljárást, ami azt jelenti, ha valakinek minden papírja megvan az ügyintézéshez, nem kell kivárnia a határidőket, hanem azonnal a végére tud járni az ügynek. Kivédték a jogorvoslati ügyek idejének duplázását azzal, hogy másodfokon mindenképp döntést kell hozni, nem lehet első fokra visszaadni egy ügyet. Engedély helyett 24 esetben elég csak bejelentést tenni, így nem kell 30 napot várni arra, hogy mondjuk valaki elindítson egy utazásszervező céget. Az ellenőrzésre csak később kerül sor.