Hízik a kampánybüdzsé

Folytatja a kormány a migránsellenes kommunikációs kampányt. A tavalyi júniusi és szeptemberi – egyenként nettó 300 millió (bruttó 381 millió) forintos – kampány után november végén újabb programot indított, amelyre április végéig összesen nettó 1,2 milliárd (bruttó 1,5 milliárd) forint áll rendelkezésére.

A nyertes a korábbi bevándorlós kampányokat is menedzselő Network 360 (korábbi nevén: HG 360) Reklámügynökség Kft. – közösen az Affiliate Network Kft.-vel. Mindkét cég Csetényi Csabának, a Hamu és Gyémánt csoport egyik tulajdonosának az érdekeltsége, akit a sajtó Rogán Antal szomszédjaként emleget. A két cég – két másik konzorciummal együtt – győzött tavaly szeptemberben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 25 milliárdos reklámtenderén, így kizárólag ők jogosultak a hivatal alá tartozó intézmények, kormányzati szervek, állami cégek kommunikációjára, reklámozására és arculatformálására.

A tetemes büdzsén két kampánytéma osztozik: a betelepítési kvóta és a „növekedésösztönző csomag”. Egyelőre nem tudni, milyen arányban oszlanak meg a költségek, ahogy azt sem, milyen kommunikációs üzenetek és felületek szerepelnek a kampányban. A szerződést megkötő Miniszterelnökségi Kabinetirodát hiába faggattuk a részletekről. (Az sem világos, hogy a kabinetiroda szerződéslistáján miért „beléptetési” kvóta szerepel betelepítési helyett.) Mindenesetre az integrált reklámügynökségi tevékenységtől kezdve a médiatervezésen, -vásárláson és kutatási feladatokon át az online és közösségimédia-szolgáltatásokig sok minden szerepel a szerződéslistán.

A „növekedésösztönző csomag” esetében még a pontos téma sem világos: az uniós pályázatokról vagy esetleg a Juncker-féle gazdaságösztönző tervről van-e szó, bár utóbbiról tavaly nyár óta nem sokat lehet hallani. Az Európai Bizottság 2014 novemberében jelentette be a 315 milliárd eurós európai beruházásösztönző tervet, amelyre nyáron rábólintott az Európai Parlament. Az mindenesetre érdekes lenne, ha uniós gazdasági célkitűzéseket vagy programokat ugyanabból a forrásból reklámoznának, mint a betelepítési kvóta ellenkampányát.

Bár a szóban forgó kampánynak lehetnek nemzetközi elemei is, ennek ellenére a szakértők szerint inkább belpolitikai mozgatórugók állhatnak a háttérben. „Elég, ha meggondoljuk, hogy mire a szóban forgó kampányról a kormány határozott, a menekültek EU-n belüli áthelyezési folyamatáról már döntött az EU. Ebben a vitában Magyarország akkor alulmaradt, tavaly szeptembertől jogszabály is kötelezi a tagállamokat, még ha Magyarország megtámadta is a döntést az Európai Bíróságon” – mondta Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője, hozzátéve, hogy ennek a 160 ezres áthelyezésnek a teljes körű végrehajtását szabták meg most feladatként. Persze a kötelező kvótától szinte minden tagállam vonakodik, és könnyen elképzelhető, hogy a következő, márciusi EU-csúcs napirendjén már egészen más megoldásról egyeztetnek majd, például az önkéntes alapú áttelepítési tervezetről, amelynek keretében Törökországból vennék át a migránsokat – tette hozzá a szakértő.

Bár jelenleg nem sok jele van nagyobb kommunikációs aktivitásnak a témában, nemsokára újra indulhat a PR-gépezet, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Orbán Viktor tegnap a parlamentben a kötelező betelepítési kvóta elhárítását nevezte meg a következő időszak legfontosabb feladatának.