Kartellgyanúban a német autóipar

Június 23-án ötven nyomozó szállt ki hat német autóipari társaság irodáiba, hogy egy feltételezett acélkartellről gyűjtsön bizonyítékot. A német versenyhivatal kedden közölte, hogy az acélárakra kötött megállapodás gyanújával indított nyomozást többek közt a Daimler, a BMW, a Volkswagen, a Robert Bosch és a ZF Friedrichshafen ellen. A gyanú szerint a legnagyobb német autógyártók és a világ két vezető autóipari beszállítója megállapodtak arról, mennyit fizetnek a járművekben használt acélipari termékekért. Mindez kellemetlenül érintheti a német autógyártást a VW kibocsátási botránya után, főként, hogy a manipuláció gyanúja más márkák esetében is felmerült.

Az érintett cégek megerősítették a vizsgálat és az irodáik átkutatásának tényét, ám csak annyit közöltek, hogy együttműködnek a hatóságokkal, minden további kommentárt pedig későbbre ígértek. „Azon dolgozunk, hogy tisztázzuk a helyzetet” – mondta a BMW szóvivője a The Wall Street Journal beszámolója szerint. A Robert Bosch szóvivője pedig arról beszélt, hogy a társaság segíti a versenyhatóságot az ügy tisztázásában, hiszen „az egyik legfontosabb elve a törvények betartása”.

A német versenyhivatal egyelőre nem sok részlettel szolgált, annyit mondtak: elegendő ok van azt feltételezni, hogy a vállalatok az acélvásárlások területén megsértették a trösztellenes szabályokat. Ha a gyanú bebizonyosodik, az autógyárak tetemes összeg kifizetésének nézhetnek elébe: a német versenyhatóság akár az éves árbevétel 10 százalékára rúgó bírságot is kiszabhat. A legnagyobb versenyhatósági bírságot egy cementkartell ügyében szabták ki: 700 millió eurót (ám ezt később 400 millióra mérsékelték).

Egyelőre nincs becslés sem arra, mekkora kárt okozhatott az árrögzítéssel az acéliparnak a hat cég. Annyi biztos: az autógyártás a német acélipar legnagyobb vásárlója. A Német Acélipari Szövetség adatai szerint az elmúlt év acélértékesítése 37,8 milliárd euró (közel 12 ezer milliárd forint – vagyis a magyar költségvetés méretével összemérhető összeg) volt, ennek a 26 százalékát adták az autóipari megrendelések. Az ágazat társaságai ráadásul épp a járműgyártók miatt vannak nyomás alatt: az autóipar folyamatosan bővíti a helyettesítő anyagok körét, hogy minél nagyobb súlycsökkentést érjen el.

A gyártók egyre inkább alumíniumot vagy szénszálas anyagokat használnak fel, hogy mérsékeljék a károsanyag-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást.

Az acélipari társaságok is visszafogottan kommentálták a számukra is meglepő hírt. A Salzgitter AG szóvivője azzal hárította el a The Wall Street Journal érdeklődését, hogy a vizsgálat csak most kezdődött el. Szavai szerint az autóiparnak a termékeik 15 százalékát értékesítik, „mindenki vásárol mindenhonnan” – mondta az érintettségről. A Thyssenkruppnál azt mondták, nem volt tudomásuk a számukra potenciálisan kárt okozó árrögzítő megállapodásról, és hangsúlyozták, hogy a részletek megismerése után tudnak nyilatkozni.