Szükségszerű leállások a Dunaferrnél

Inkább bérfizetéshez kell az ISD Dunaferr Zrt.-nek az állami segítség, mint munkahelymegőrzésre – állította a Világgazdaság forrása. A cégen belüli pénzmozgások kívülálló számára nem követhetők, de Sevcsik Mónika, a Dunaferr igazgatója kérdésünkre leszögezte, hogy a félmilliárdos támogatásból munkabért nem fog fizetni a vállalat, csakis egy induló programra fordítja. Ennek keretében „a nyugdíj előtt álló munkatársaink egyidejű továbbalkalmazása mellett munkába állíthatjuk és kiképezhetjük az ő helyükbe lépő, fiatalabb munkavállalóinkat”.

A nemrég bejelentett 480 millió forintos támogatás nehezen értelmezhető, a cég ugyanis azt közölte, hogy nyereségesen működik, miközben a magyar állam fenntartja vételi szándékát „segítendő a Dunaferr pénzügyi és gazdasági helyzetének normalizálását”. A kételyeket az táplálja, hogy a félmilliárdos állami támogatás köszönő viszonyban sincs a vasmű vállalásával. Jelesül, hogy a Dunaferr elállt a három éve kezdeményezett 890, illetve az idén áprilisban bejelentett további 300 fős elbocsátási szándékától. Az 1200 ember két évig történő továbbfoglalkoztatása – az évi mintegy 30 milliárd forint személyi jellegű ráfordítások alapján – 10 milliárdot közelítő költséget jelenthet két év alatt.

Közben nem alakulnak fényesen a piaci körülmények, egész Európát nyomasztja a kínai dömping, ami pedig a Dunaferrt illeti, a két kohó csökkentett üzemmódban dolgozik, nem megy a meleghengermű, vagyis félgőzzel termel a vasmű. A kohókat folyamatosan fűteni kell, miközben kisebb a termelés, azaz változatlan költségek mellett kisebb a bevétel. Sevcsik Mónika nem tagadta, hogy nem működik teljes kapacitással a gyár, de ezt részben a kereslet alakulásával, részben a beruházásokkal-felújításokkal magyarázta. A közelmúltban 50 millió eurós fejlesztés történt a vasműben, a két kohót és a hengerművet érintő felújítás szükségszerűen leállásokkal járt. A meleghengermű leállt, amíg a próbaüzem nem fejeződött be, így az alapanyag-ellátó kohók sem dolgozhattak teljes gőzzel – szól a magyarázat. A próbaüzem után most azonban a gyártási kapacitás felfuttatása folyik– állította Sevcsik Mónika.

A Dunaferr közlése alapján ezzel együtt nincs gond, 2015-ben 272 milliárd forint bevétel és 2,8 milliárd EBITDA-t (adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) ért el, sőt idén még jobb adatok, 315 milliárd árbevétel és 5,8 milliárd EBITDA várhatók. Szakértők ezzel szemben 10 milliárd körüli mérleg szerinti veszteséget becsültek a Világgazdaságnak. Részletes beszámoló híján nincs viszonyítási alap, a tavalyi mérleget a Dunaferr ugyanis nem adta be a cégbíróságra, bár ezt jogszabály szerint május végéig meg kellett volna tennie. A válasz szerint a késlekedés oka a tulajdonosi jóváhagyás hiánya. A Dunaferr közlésében szereplő adatok mindenesetre drámai javulást jelentenének a 2013–2014-ben elkönyvelt 21-21 milliárd forint mérleg szerinti veszteséghez képest. A mérleg szerinti eredményt firtató kérdésre annyi válasz érkezett, hogy a fizetendő kamatok, adó és amortizáció „némileg módosíthatják” az EBITDA szerinti eredményt. „A vállalat működése egészséges és fenntartható” – szögezte Sevcsik Mónika.