Athén belerokkant az olimpiába
Pedig minden olyan szépen indult. A 2004-es athéni olimpia megrendezése előtti hét évben a görög gazdaság folyamatosan túlteljesítette az EU átlagát. Ez különösen 2001–2004 között volt szembetűnő, amikor az öreg kontinensen általánosan visszaesett a növekedés. A pozitív görög eredmények azonban nemcsak az olimpiai előkészületeknek, hanem egyéb tényezőknek is betudhatók, jelesül az euró 2002-es bevezetését megelőzően alacsonyan tartott kamatlábaknak, illetve a nagymértékű EU-támogatásoknak – figyelmeztet a PriceWaterhouseCoopers tanulmánya.
Az athéni olimpiához kapcsolódó, illetve az amiatt előrehozott infrastruktrális fejlesztések a tervezettnél másfélszer-kétszer többe, 14-16 milliárd dollárba kerültek, aminek csak az egyötödét állták magánbefektetők, minden egyéb beruházást és kiadást az állam finanszírozott. Különösen 2003–2004-ben ugrottak meg az ötkarikás játékokkal kapcsolatos kiadások, mivel az infrastrukturális és egyéb beruházások határidőit a görögök nem tudták tartani.
A nyakló nélküli költekezés 1997–2005 között 35,2 milliárd dollárral járult hozzá a dél-európai ország GDP-jéhez, ami évente 1,52 százalékos plusznak felelt meg. Ennél többet az utóbbi huszonnégy év olimpiáinak rendező országai közül csak Kína profitált. A görög építőipar éves forgalma például 1997–2003 között több mint a duplája lett az előző évekének. Az pedig, hogy az építőipar a 2003-as GDP jelentős hányadát, több mint 10 százalékát tette ki, már tükrözi azt a kapkodást, hogy a szükséges beruházásokkal – repülőtér, úthálózat, tömegközlekedési infrastruktúra – a rajtig elkészüljenek.
Az olimpia után azonban egyből visszaesett a hellének gazdasági teljesítménye. Szembetűnő például, hogy míg a foglalkoztatottak száma 1997–2004 között 430 ezerrel, 4,31 millióra nőtt, addig alig három hónap alatt 70 ezer munkahely szűnt meg, nagy részük az építőiparban. Érdekes, hogy ennek ellenére a munkanélküliségi ráta csökkenése azt követően sem állt meg, hogy az 1999-es 12 százalékról 2005-re 10 százalékra ment le. 2008-ban már csak 7,8 százalékot tett ki, s csak az az év őszén kirobbant válság hatására kezdett ismét növekedni, tavaly már megközelítette a 25 százalékot, az államadósság pedig a GDP 177 százalékát.
Rendhagyó volt, hogy a beruházások, a foglalkoztatás és az egyéb erőforrás-szükségletek megugrása ellenére Görögországnak az olimpiai felkészülés alatt és a rendezvény után is sikerült az inflációt kordában tartania, még az építőiparban és az ingatlanpiacon is. Bár 2001-től az európai országokhoz képest Görögországban magasabb volt az infláció, ez inkább az euró 2002-es bevezetésének köszönhető, mint az olimpiának.
Csupán a hotelszobák árai emelkedtek jelentősen, de azok is csak a versenyek idején, azt követően visszatértek az eredeti szintjükre. Az átmeneti drágulás azzal magyarázható, hogy Athén – a többi olimpiát rendező várossal ellentétben – nem tervezte megnövelni meglévő szállodakapacitását. A szűkös kínálat miatt viszont a szállodaszobákért akár négy-ötszörös árat kellett fizetni az olimpia alatt.
Az idegenforgalomban érvényesült az olimpia visszatartó hatása: a záróünnepséget követő hónapban közel 15 százalékkal kevesebb turista látogatott Athénba, és a csökkenés az év végéig kitartott, nemcsak a görög fővárosban, hanem az egész országban. A visszaesés Görögország szóba jöhető versenytársaival – Törökországgal és Horvátországgal – összehasonlítva szembetűnő. A görög csökkenéssel párhuzamosan mindkét országba több látogató érkezett 2003–2004-ben. A görög turizmus a 2005-öt követő nyolc évben is csak évente átlagosan 2,7 százalékkal növekedett. Igaz, ez a magas bázisnak is betudható, vagyis annak, hogy az idegenforgalom hagyományosan Görögország kiemelkedő ágazata, s az olimpia előtt is vonzó úti cél volt.
Kudarcos utóhasznosítás
Kis túlzással Athén teremtett esélyt Budapestnek ahhoz, hogy 2024-ben olimpiát rendezhessen. A kizárólag a versenyekre felhúzott, azt követően azonban néhány év alatt lepusztult olimpiai létesítmények látványa is belejátszott ugyanis abba, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2014 végén elfogadta a takarékosabb rendezést előtérbe állító, Agenda 2020 nevű modernizációs programot, melynek kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás. Szinte semmi nem valósult meg ugyanis a görögök azon tervéből, hogy a sportobjektumokat tovább működtessék, illetve azokat közterekké, parkokká alakítsák át.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.