Új stratégiát hirdetett a MOL-csoport

A MOL-csoport 2030-ig jelentősen átalakítja downstream tevékenységét, felismerve a működési környezet markáns megváltozását. Új stratégiája azon alapul, hogy hosszabb időn át – értelemszerűen ingadozásokkal – hordónként 50 dollár körüli olajárak, fokozatosan csökkenő olajalapú üzemanyag-kereslet, jelentősen megváltozó, ezen belül egyre környezettudatosabb vásárlói szokások és növekvő műanyagkereslet várható.

E trendekhez igazodva, finomítóinak üzemanyag és nem üzemanyag típusú termékarányát a jelenlegi 70-30 százalékról 50-50 százalékra javítja, melyben az 50 százalék nem üzemanyag típusú alapanyagok jelentős része petrolkémiai alapanyag lesz. Petrolkémiai képességei fejlesztésére ötévente mintegy másfél milliárd dollárt szán, azaz a következő 15 évben 4,5 milliárd dollárt költ petrolkémiai befektetéseire. A végcél a nagy hozzáadott értékű, speciális műanyag termékek csoporton belül, esetenként külföldi licenctulajdonosokkal történő közös előállítása. Eközben fenn kívánja tartani a jól bevált upstream-downstream integrált működést is, mert a következő tíz évben ez marad a legfontosabb készpénztermelő motorja. Kiskereskedelmi üzletága is teljesen megújul.

Korábban a downstream üzletág részeként működő területet kiemeli onnan, és a fogyasztói igényekre fókuszáló külön üzletággá alakítja. Ennek az üzletágának a része lesz a jelenlegi kiskereskedelem, amelyben nagy hangsúlyt kapnak az új fogyasztói igényeket kielégítő megoldások is. A cél az, hogy a MOL a lehető leggyorsabban reagáljon az ügyfelek folyamatosan megújuló igényeire, így nyitni fog a közlekedésben felmerülő olyan új szolgáltatások felé is, mint az elektromos autó vagy az autómegosztás. A MOL igazi kiskereskedelmi vállalattá kíván válni.

A vegyipar felé fordulás máris meghozta a gyümölcsét, és mutatja a vegyiparban kínálkozó piaci lehetőségeket is. A MOL Petrolkémia EBITDA-eredménye 2014-ben 37,2, 2015-ben 160,3 milliárd forint volt. Már ma is a vegyipar a csoport egyik legjövedelmezőbb üzletága.

Váltásának látványos eredménye is van. A tervek szerint jövőre megkezdi kereskedelmi termelését a MOL Nyrt. és a japán JSR Corp. tiszaújvárosi műgumigyára. A 49-51 százalékos magyar–japán tulajdonú JSR-MOL Synthetic Rubber Zrt. beruházáshoz a külföldi fél hozta a technológiát. Az üzemből évi 60 ezer tonna szintetikus gumi kerülhet ki. A száz dolgozóval induló műgumigyártó kapacitás később bővíthető. Nem kizárt, hogy a bővítésre szükség is lesz, hiszen a gumiabroncsokra vonatkozó nemzetközi szabályozás szigorodása a szintetikus gumi piacának kedvez. Az új üzem tevékenysége megkönnyíti a hazai abroncsgyártók alapanyag-ellátását, és csökkenti importszükségletüket.

A beruházás beleillik a MOL azon törekvésébe, amely szerint ki kell használni a csoport által lefedett értékláncban kínálkozó szinergiákat. A tiszaújvárosi gyár ugyanis nem a piacról vásárol alapanyagot, hanem egyik testvércége, a MOL Petrolkémia (korábban TVK) által előállított butadiént fogja felhasználni. A butadiénüzem 35 milliárd forintból épült, éves kapacitása 130 ezer tonna, ennyiből évi 5 millió gumiabroncs készíthető. A csoporton belülről érkezik a butadién alapanyaga is, azaz a MOL Petrolkémia etiléngyártásának melléktermékéből kinyert szénhidrogén, a C4-es frakció. Ezt először a C5 frakciótól kell elválasztani, majd kinyerni belőle a butadiént. A C4/C5 frakciókat korábban az olefinüzemekben „energetikailag hasznosították”, azaz elégették. Végül pedig: maga az olefingyártás is részben csoporton belülről származó kőolajból dolgozik.

Még figyelemreméltóbb, hogy a MOL által követett „a kőolajtól a műanyagig” értéklánc elnevezés további, de a társaság által egyelőre meg nem jelölt beruházásokra utal. Annyi már tudható a MOL múlt héten meghirdetett új stratégiájából, hogy a csoportnál 2030-ig ötévente 1,5 milliárd eurót költenek majd petrolkémiai fejlesztésekre. Ez az összesen 4,5 milliárd dollár több, mint a Mercedes vagy az Audi eddigi magyarországi beruházása. E fejlesztésekkel az a MOL célja, hogy a butadién (és más kemikáliák) ne a csoport piacra kerülő végtermékei, hanem további gyártásának az alapanyagai legyenek. Nagy hozzáadott értékű, speciális műanyag árucikkekről van szó, amelyeknek a vevőkörébe a lakosság ugyanúgy beletartozik majd, mint az igényes ipari felhasználók, például a járműgyártók. Mivel ezekhez a fejlesztésekhez a piacon nem feltétlenül hozzáférhető technológiára is szükség lesz, a MOL kész arra, hogy ezek megszerzése érdekében a japán céggel létrehozotthoz hasonló együttműködéseket indítson. Viszont a MOL–JSR gyárban kizárólag gumiabroncs-alapanyag készül.

Az új, műanyagipari beruházások szintén a MOL Petrolkémiánál, illetve a MOL-csoport finomítás és értékesítés (downstream) divíziójának pozsonyi egységénél, a Slovnaft Petrochemicalsnél kerül majd sor. Pozsonyban hamarosan új LDPE- (kis sűrűségű polietilén) üzem létesül, amely három régebbi, 180 ezer tonna összkapacitású egységet vált ki. Az összesen mintegy 350 millió dolláros beruházás révén rugalmasabb lesz a termelés, javul a termékek minősége, mód lesz a finomítóból származó vegyipari benzin átvételére, összességében pedig a költségek csökkentésére. A petrolkémiai tevékenység megerősítése érdekében fejlesztésekre lesz szükség az alapanyagok egy részét adó százhalombattai Dunai Finomítóban és az egész értéklánc alapját jelentő nyersolajtermelésben is.

A japán kapcsolat

A Tiszaújvárosban tervezett műgumigyártás technológiáját hozó JSR Corp. világszerte 5500 főt foglalkoztat, Japánban az egyik fő alapanyaggyártó. Számos gyárat és irodát működtet Japánon kívül Európában, Tajvanon, Dél-Koreában, Kínában, Szingapúrban és Thaiföldön. Petrolkémiai tervein belül éppen a felfutó piacú és a MOLlal is előállítani kívánt S-SBR típusú műgumira összpontosít. A tiszaújvárosihoz hasonló beruházásba Thaiföldön is beszállt.