Bérkorrekciók és átalakítások lesznek a magyar kórházakban

A politikus a Magyar Időknek  elmondta: pluszforrásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy a garantált bérminimum januári növelése miatt ne csússzon össze a szakdolgozói bértábla.

Ónodi-Szűcs Zoltán azzal kapcsolatban, hogy nem sikerült kialakítani a kórházakban a kancellári rendszert, azt mondta: tisztában volt azzal, hogy nem lehet megnyerni a Kórházszövetséget a kórházigazgatók jogosítványait jelentősen megnyirbáló kancelláriáknak, de bízott abban, hogy az intézményvezetők is belátják, hogy ez jó lehetőség az ellátórendszer hatékonyságának növelésére.

Ugyanakkor a kórházak működését a betegek hatékonyabb és szervezettebb ellátása érdekében át fogják alakítani, de hogy pontosan milyen módon és mennyi idő alatt, azon még dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad megtörténnie annak, hogy több nap után találjanak rá egy holttestre egy kórházi mosdóban.

Az államtitkár fontosnak nevezte a kórházi szakrendelők fejlesztését, a háziorvosi ellátásban pedig a törzskartonok bevezetését. Idén is meghirdették a praxisvásárlási és letelepedési támogatási pályázatokat, és ezekből jól látszik, hogy egyre többen jelentkeztek háziorvosnak a hátrányos helyzetű régiókba. A helyzet ennek ellenére sem javult érdemben.

Arról is beszélt, hogy a várólisták rövidítése érdekében az egységes egészségügyi informatikai rendszer részeként jövőre kötelezővé teszik az elektronikus előjegyzési napló vezetését, amit össze fognak kötni a szintén kötelezően vezetendő ambuláns naplókkal.

2017 második felében általánossá akarják tenni a vastagbélszűrést, és újabb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a jelenleginél sokkal többen vegyenek részt az ingyenes emlő- és méhnyakrák-szűréseken.

Emlékeztetett arra, hogy jövőre 40 milliárd forint hazai és mintegy 11 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a fővárosi kórházak energetikai korszerűsítésre, fejlesztésére.